Alig ismert magyar haditengerészeti katasztrófa a második világháborúban

Az atlanti-csata tapasztalataiból okulva, konvojokba szervezték a teherhajókat ( a kép illusztráció)

Kevéssé ismert, hogy Magyarország nem csak a szárazföldi hadszíntéren vett részt a második világháború öldöklő küzdelmeiben. A háborús események sodrában a Magyar Királyi Duna-Tengerhajózási Részvénytársaság hat teherhajója magyar parancsnokság alatt és katonai konvojok tagjaként hadianyag szállítást végzett a Fekete-tengeren. A felfegyverzett Ungvár motoros teherhajót hetvenhat éve, 1941. november 9-én bevetés közben érte utol a végzet.

A végzet ösvényén: Magyarország hadba lép

A náci Németország és szövetségesei 1941. június 22-én megtámadták a Szovjetuniót. A Barbarossa hadművelet megindításával a Duna, valamint a Fekete-tenger, a német Dél Hadseregcsoport Ukrajna és a Krím félsziget irányába kibontakoztatott támadása miatt stratégiai jelentőségű utánpótlási útvonallá vált.

Az 1941. június 22-én elindult Barbarossa hadművelet miatt a németek számára felértékelődtek a dunai és fekete-tengeri hajózási útvonalak Forrás: Bundesarchiv

A máig tisztázatlan hátterű június 26-i kassai incidens nyomán Bárdossy László miniszterelnök 1941. június 27-én a parlamentben - Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával - napirend előtt bejelentette, hogy a felvidéki várost ért szovjet légitámadás miatt Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot.

Bárdossy László miniszterelnök (jobbra) gróf Teleki Pállal. Bárdossy a kassai incidens ürügyén jelentette be a hadiállapotot a Szovjetunióval Forrás: wikimedia.org

Július elsején Szombathelyi Ferenc altábornagy parancsnoksága alatt a keleti frontra kiküldött csapatkontingens, az úgynevezett gyorshadtest átlépte a szovjet-magyar határt.

Magyarország ezzel hadviselő félként a Harmadik Birodalom katonai szövetségesévé vált

a Szovjetunió ellen indított háborúban.

A német haditengerészet a magyar Duna-tengerjárókra ácsingózik

A Kelet-Európában rendelkezésre álló német folyami és tengeri flotta nem rendelkezett elégséges szállítókapacitással Gerd von Rundstedt vezértábornagy a Krím-félsziget elfoglalására felvonuló Dél hadseregcsoportjának zökkenőmentes ellátására.

Gerd von Rundstedt vezértábornagy irányította a Dél Hadseregcsoportot, a Barbarossa hadművelet idején Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A német szövetségesek közül Bulgáriának nem volt számottevő kereskedelmi flottája, a románok pedig arra hivatkozva, hogy hadviselő félként a saját csapategységeik ellátása is teljesen leköti flottájuk szállítókapacitását, rendre megtagadták a román teherhajók átadására vonatkozó német kérést.

Ion Antonescu németbarát kormánya az első naptól részt vett a Szovjetunió elleni hadjáratban, ám a román kormány a kereskedelmi flottájából nem adott át teherhajókat a németeknek Forrás: Wikipedia Commons

Mivel Gibraltárt lezárták és szoros ellenőrzésük alatt tartották az angolok,

az Atlanti-óceánról nem lehetett megfelelő mennyiségben német szállítóhajókat átvezényelni a mediterrán térségbe,

illetve a Fekete-tengerre.

A HMS Ark Royal brit repülőgép- anyahajó a Földközi-tengeren. Az angolok lezárták Gibraltárt a németek előtt Forrás: Wikimedia Commons

A német hadvezetőség szemében ezért is értékelődött fel az 1936-ban megalapított Magyar Királyi Duna-Tengerhajózási Részvénytársaság (DTRT), amely 1941-ben hat, folyami és tengeri közlekedésre egyaránt alkalmas úgynevezett Duna-tengerjáróval rendelkezett.

Déligyümölcs helyett repülőbombákat szállítottak

A német haditengerészet és a DTRT között már a Szovjetunió megtámadása, illetve Magyarország hadba lépése előtt is létezett szerződéses kapcsolat. Német kérésre a Teleki-kormány hozzájárulásával 1941. április 3-án ugyanis a Magyar Királyi Duna -Tengerhajózási Részvénytársaság a Kassa Duna-tengerjárót bérbe adta a Kriegsmarine (a német haditengerészet) számára, amelyet a görögországi Pireuszba vezényeltek.

A Kassa Duna-tengerjáró Forrás: Hajóregiszter.hu

( A Kassa, amely a háború után Debrecen néven hajózott a MAHART tengeri flottájában, az egyetlen fennmaradt Duna-tengerjárónk, amely ma felújítva és részben átalakítva múzeumhajóként funkcionál.)

A felújított Debrecen (ex-Kassa) az egyetlen megmaradt Duna-tengerjárónk Forrás: Wikimedia Commons

A Barbarossa hadművelet megindítása után német kérésre és a magyar kormány nyomására a DTRT két újabb egységét,

a Kassa és a Tisza motoros tengerjárókat adta át a németeknek, hadiszállítások céljára.

Az 1941. július 12-én aláírt szerződéssel a DTRT további négy tengerjárója, az Ungvár és a Kolozsvár, valamint a Szeged és a Budapest is német szolgálatba lépett.

Német konvojban és magyar lobogó alatt a Fekete-tengeren

A hadiszállításokra igénybe vett hajókat részben átalakították, valamennyit a haditengerészeti egységek szürke színére festettek át, az orr és a tatfedélzetre pedig 20 mm-es légvédelmi gépágyúkat szereltek fel, amelyeket a hajókra telepített német tüzérek szolgáltak ki.

Erich Raeder vezértengernagy volt 1943 januárjáig a német haditengerészet, a Kriegsmarine főparancsnoka Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A Kriegsmarine részére hadiszállításokat végző Duna-tengerjárók továbbra is magyar lobogó, illetve magyar parancsnokság alatt hajóztak.

A DTRT alkalmazásában álló tengerészek, mivel Magyarország értelemszerűen nem rendelkezett tengerészeti főparancsnoksággal, a honvédelmi miniszter alárendeltségébe kerültek.

Az Ungvár Duna-tengerjáró 1941-ben állt szolgálatba, és hamarosan a Fekete-tengerre került miután a Kriegsmarine kibérelte Forrás: Hajóregiszter.hu/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

A német haditengerészet által igénybe vett magyar hajók 1941-től a Fekete-tengeren teljesítettek szolgálatot romániai kikötők és a súlyos harcok helyszínévé vált krími térség között.

Később az Azovi-tengerre is kiterjesztették a Duna-tengerjárók működési területét.

A Fekete-tengeren a szovjet hadiflotta végig számbeli fölényben állt a tengelyhatalmak egységeivel szemben mind a nehéz, mind pedig a könnyű hadihajók számát, továbbá a haditengerészeti repülőerőket tekintve.

Szovjet romboló a szevasztopoli hadikikötőben. A Fekete-tengeren a szovjet haditengerészet fölénye érvényesült Forrás: Russian Navy

A tengelyhatalmak Fekete-tengeren operáló szállító-konvojaira azonban nem csak az ellenséges felszíni egységek, hanem a vörös flotta tengeralattjárói, valamint a szovjetek által rendkívül sűrűn elaknásított vizek is súlyos fenyegetést jelentettek.

Az atlanti-csata tapasztalataiból okulva, konvojokba szervezték a teherhajókat ( a kép illusztráció) Forrás: Origo

Az atlanti-csata tapasztalataiból tanulva,

a fekete-tengeri német flottaparancsnokság konvojokba szervezve indította útnak teherhajóit,

amelyeket többnyire a román, kisebb részben pedig a német haditengerészet aknamentesítő hajói és torpedónaszádjai, valamint rombolói kísértek veszélyes útjukon.

Szovjet aknamező állította meg a magyar konvojt

Az első konvoj 1941. október 31-én futott ki Szulinából, Ocsakov úti céllal. A Fekete-tengeren szolgálatot teljesítő magyar Duna-tengerjárók rakománya többnyire benzinből, repülőbombákból és aknákból állt. Az első konvoj útba indítása után alig egy héttel később futott ki Brailából az új építésű Ungvár motorhajó, Milassin Lajos kapitány parancsnoksága alatt, amely Tulcseánál vette fel a Tiszát.

Milassin Lajos kapitány (középen harmonikával), az Ungvár parancsnoka Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

A két magyar szállítóhajóból álló konvojt a román haditengerészet négy aknaszedő hajója, valamint kettő Vosper-osztályú torpedónaszádja kísérte. Az Ungvár első útján, mint a konvoj vezérhajója, fedélzetére vette a német dunai flottilla parancsnokát, Friedrich Petzel korvettkapitányt is, a törzsével együtt.

A Tisza Duna-tengerjáró, amely az Ungvárral volt egy konvojban Forrás: Hajóregiszter.hu

A magyar személyzettel, a légvédelmi lövegeket kezelő német tüzérekkel valamint Petzel korvettkapitány törzsével együtt

ekkor összesen negyvennégyen tartózkodtak az Ungvár fedélzetén.

November 9-én, amikor a konvoj már Ilijcsevka magasságában hajózott, a kötelék élén haladó egyik aknaszedő veszélyre figyelmeztetett.

Felszínen sodródó víziakna Forrás: Wikimedia Commons

A román aknamentesítő hajónak sikerült is elvágnia az aknát rögzítő sodronyt, amely így a felszínre emelkedett.

Ezután még két további, a felszín alatt alattomosan megbúvó aknának tudták elmetszeni a rögzítő köteleit,

így már három gömbölyű víziakna lebegett fenyegetően a tenger felszínén, amelyeket a kísérőhajók a gépágyúikból leadott célzott lövésekkel igyekeztek megsemmisíteni.

Az Ungvárt apró darabokra tépte az iszonyú detonáció

Az aknaveszély miatt a konvoj ideiglenesen megállt. Az élen haladó Ungvár azonban még azt megelőzően, hogy sikerült volna állóra fékezni a hajót, rásodródott egy aknára. ( Az oroszok rendkívül sűrűn elhelyezve alakították ki kiterjedt aknamezőiket, amelyek így rendkívüli veszélyt jelentettek még az aknavadász kísérőhajókkal felszerelt konvojok számára is.)

A nagy erejű detonáció az Ungvár orra alatt következett be.

Az Ungvár pusztulását megörökítő festmény Forrás: Hajóregiszter.hu

Látva a hajó orra fölé emelkedő piszkosszürke vízoszlopot és hallva az azt kísérő fülsiketítő robbanást, a kísérőhajókról több mentőcsónakot is leeresztettek, hogy a bajba jutott Ungvár mentésére siessenek.

Az első robbanás után Milassin kapitány elrendelte a hajó elhagyását, és a mentőcsónakok leeresztését

ám eközben az Ungvár rásodródott egy újabb szovjet aknára, amely a tatfedélzet alatt robbant fel. A második detonáció berobbantotta az Ungvár fokozottan a tűz-és robbanásveszélyes rakományát is, ezért ez a hatalmas robbanás valósággal ízekre tépte szét a hajót.

Az Ungvár alámerül a hullámsírba. A felvétel az egyik kísérőhajóról készült Forrás: Hajóregiszter.hu/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Az iszonyatos robbanásnak akkora volt az ereje, hogy néhány, addigra az Ungvár közelébe érkezett mentőcsónakot is megsemmisített, sőt, a szanaszét szóródó repeszek közül több eltalálta a jóval távolabb várakozó Tiszát. A pusztító robbanás azonnal megölte Milassin kapitányt és a fedélzeten, illetve már a mentőcsónakban tartózkodó magyar tengerészeket, valamint hat német tisztet és huszonnyolc katonát.

Az Ungvár horgonya mint emlékmű a pesti korzón Forrás: Origo

Az Ungvár katasztrófája volt a modernkori magyar hadihajózás legnagyobb vesztesége. Mintegy fél évvel a tragédia után, 1942. május 20-án ünnepélyes külsőségek között emlékművet avattak a csepeli kikötőben az Ungvár hősi halált halt személyzetének emlékére.