Tudja-e, hogy hol áll Európa legnagyobb madárszobra?

Európa legnagyobb madárszobra a tatabányai turul

Hazánk is rendelkezik néhány Guinnessbe illő rekorddal. Ezek közül egyedi különlegessége miatt emelkedik ki az az 1896-os milleniumi ünnepségsorozat részeként felavatott honfoglalási emlékmű, ami Európa legnagyobb madárszobrának számít.

A Gerecse meredek sziklafalán áll Európa legnagyobb ércmadara

A Gerecse-hegység több mint 100 méter magas hófehér mészkősziklái meredek falként emelkednek az M1-es autópálya tatabányai szakasza fölé. A Kő-hegy város felé néző sziklaperemén áll kiterjesztett szárnyakkal az a hatalmas bronzmadár, a honfoglalási Turul-emlékmű, amely méretét tekintve egész Európa legnagyobb madárszobrának számít.

Európa legnagyobb madárszobra a tatabányai turul Forrás: Panoramio

Az 1907-ben, a bánhidai csata emlékére emelt szobor mérete lenyűgöző,

a turul kiterjesztett szárnyai közötti távolság valamivel több, mint 15 métert tesz ki. A turulszobor fejét a szentkorona stilizált és aranyozott mása díszíti, a karmai között pedig Árpád fejedelem jelképes 14 méter hosszú kardját tartja.

A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő Turul-emlékmű Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Mindezekkel az impozáns méretekkel a tatabányai turul a kontinens leghatalmasabb érc madarának számít.

Az emlékművet a rendszerváltás után felújították, és 1992-ben újra felavatták.

A bánhidai csata ezredik évfordulóján avatták fel

Az 1896-os milleniumi ünnepségsorozathoz kapcsolódva Komárom vármegye közgyűlése, a korszak híres festőművésze, Feszty Árpád kezdeményezésére döntött az emlékmű felállításáról. A munkálatok koordinálásra életre hívott Emlékmű Bizottság Donáth Gyula szobrászművészt bízta meg a monumentális szobor elkészítésével, a kivitelezéssel pedig a Zellerin Részvénytársaságot.

Feszty Árpád a híres festőművész portréja Forrás: Wikimedia Commons

Financiális okok miatt az eredeti tervtől eltérően 1896-ban, a millenium évében nem sikerült felállítani a monumentális alkotást.

A turul emlékmű felavatását ezért későbbre halasztották,

és egy másik, a honfoglaláshoz kapcsolódó nevezetes dátumhoz, a történelmi hagyomány szerint Tatabánya mellett 907. július 6-án lezajlott bánhidai csata ezredik évfordulójához időzítették. (Bánhida 1947 óta tartozik Tatabányához , előtte önálló községként a tatai járás része volt.)

A 907 júliusában lezajlott bánhidai ütközet Feszty Árpád festményén Forrás: Wikimedia Commons

A híres középkori magyar krónikás, Anonymus szerint Árpád fejedelem honfoglaló hadai a Bánhida melletti síkon verték tönkre Szvatopluk morva nagyfejedelem seregét. Anonymus így emlékezik meg a bánhidai ütközetről krónikájában, a Gesta Hungarorumban:

Anonymus városligeti szobra Forrás: Wikimedia Commons

„„(Szvatopluk)... a magyaroktól megrettenve összegyűjtötte hadseregét, segítséget szerzett barátaitól, majd egész haderejét egyesítve a magyarok ellen vonult. Azok pedig eközben a Duna mellé értek, és pirkadatkor egy gyönyörű mezőn harcba szálltak. Az Úr segedelme a magyarok mellett volt, s a többször említett fejedelem megfutamodott előlük. A magyarok egészen a Dunáig üldözték, ott félelmében a Dunába vetette magát, és mert a víz sodrása gyors volt, belefulladt."

A tatabányai Turul-emlékmű Forrás: Wikimedia Commons

E fényes diadal emlékére a monumentális emlékművet 1907 nyarán avatták fel a tatabányai Kő-hegyen.

Majdnem áldozatul esett a kommunisták "szoborreviziójának"

A Tatabánya jelképévé vált emlékműnek a felállítása utáni évtizedekben hányatott sors jutott osztályrészéül. Először az Osztrák-Magyar Monarchia1918 novemberében történt összeomlása utáni zűrzavaros hónapokban került veszélybe a turul-emlékmű. Az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság idején a kommunisták, - akik a turulra mint a kiirtandó magyar sovinizmus szimbólumára tekintettek – súlyosan megrongálták az emlékművet.

Kun Béla 1919-ben beszédet tart. A kommunisták nem szerették a turult Forrás: Wikipedia

A szobor kijavítását a Bethlen-kormány kultuszminisztere, Gróf Klebersberg Kunó rendelte el,

1926. május 10-én. A magyar királyi vallás – és közoktatásügyi miniszter Keviczky Hugó szobrászművészt bízta meg a restaurálás elvégzésével.

Gróf Klebersberg Kunó, a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere Forrás: Origo

A második világháború végnapjaiban, Hitler utolsó dunántúli offenzívája, az 1945. március 6-án elindított „Tavaszi ébredés" hadművelet idején Tatabánya és a zsámbéki medence környéke súlyos harcok színterévé vált, ám az emlékmű szerencsésen átvészelte a háborús eseményeket.

A Tavaszi ébredés hadművelet volt Hitler utolsó offenzív kísérlete a Dunántúlon, 1945 márciusában Forrás: Bundesarchiv

1948, a „fordulat éve" után kiépülő Rákosi-diktatúra idején ismét komoly veszélybe került a tatabányai Turul-emlékmű. A személyesen Rákosi Mátyás által elrendelt úgynevezett szoborrevízió során a magyar történelem számos olyan nagyságának került a szobra a közterekről az ócskavastelepre vagy egyenesen kohókba, akiket a kommunisták a „nép ellenségeinek" nyilvánítottak

A tatabányai Turul-emlékmű szerencsésen megúszta a Rákosi Mátyás által elrendelt úgynevezett szoborrevíziót Forrás: Origo

Akárcsak az 1919-es elvtársaknak, a Rákosi-diktatúra, és személy Szerint Révai József túlbuzgó komiszárjainak is erősen bántotta a szemét minden olyan műemlék,

amely a milleniumra, vagyis az ő értelmezésükben a magyar sovinizmusra emlékeztetett.

Ennek jegyében döntés született a tatabányai Turul-emlékmű elbontásáról is, ám ezt végül szerencsére mégsem hajtották végre.

Az ősmagyar totemállatot a turult sokan a kerecsensólyommal azonosítják Forrás: Wikimedia Commons

A szocializmus évtizedeiben mostohán kezelt emlékmű igen leromlott állapotba került,

ezért a rendszerváltás után elhatározták a felújítását. Az 1992-re befejezett átfogó restaurálást Madarassy Walter szobrászművész vezetésével végezték el.

Magyarországot védelmezően tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyát

A tatabányai Turul-emlékművet ünnepélyes külsőségek között 1992. október 29-én avatták fel újra. A magyarságot szimbolizáló szobor fejéra visszakerült a Szent Korona másolata is.

turul Forrás: Panoramio

Megújulva, és Magyarországot védelmezően tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyát Árpád fejedelem törzsének madara, a hit és küldetés népünk oltalmának szimbóluma"

– méltatta a megújult emlékmű jelentőségét a tatabányai turul szobrot felavató Göncz Árpád köztársasági elnök.

Tatabánya szimbóluma a Turul-emlékmű Forrás: Wikimedia Commons

A Kő-hegyen felállított monumentális honfoglalási emlékmű 1992-től ismét kulturált és rendezett körülmények között látogatható.