Nőies férfiak és férfias nők: nem genderek, hanem vikingek

Szerették a luxuscikkeket, és divatosan öltözködtek. A férfiak nőiesek, míg a nők férfiasak voltak. Lehettek szőkék, vörösek, de sötét hajúak is. Manapság gyakran mosódnak össze a legendák és a valóság képei, ahogy egyre több figyelem irányul az ősi viking harcosokra.

Nem voltak piszkos és ápolatlan barbárok

Valamiért a legtöbben úgy látják maguk előtt a vikingeket, mint akik mosolygós, ám durva harcosok, akiknek a szája sarkából még egy kis hab is előbukkan.

A népi kultúra valamiért kissé „mocskosan" ábrázolja őket.

„Számos régészeti lelet csipeszeket, fésűket, körömreszelőket, fültisztító pálcikákat és fogpiszkálókat tárt fel a viking korból" – mondja Louise Kæmpe Henriksen, a Roskilde Viking Hajmúzeumának kurátora. – „A leletek szerint a tisztaság sokat jelent a vikingek számára, és a középkori Angliában írott források is ezt a nézetet támasztják alá."

A vikingek a valóságban egyáltalán nem azok az ápolatlan és koszos barbárok voltak, amiként a mai ember gondol vissza rájuk Forrás: Origo

Azt, hogy a népszerű ám téves vélekedéssel szemben a vikingek egyáltalán nem „koszos barbárok" voltak, több középkori forrás is megerősíti. „Vagy meghódították vagy már tervezték elfoglalni az ország legjobb városait" – írja 1220-as krónikájában John of Wallingford, miután a vikingek leigázták Angliát. – „Közben számtalan furcsa pillanatot okozott a meghódított területek lakosainak, hogy a vikingek vitték magukkal az olyan szokásaikat is, mint például a hajnali fésülködési rituálé vagy épp a szombati fürdések. Emellett igen gyakran cserélték a ruhájukat és ezekkel a jelenségekkel gyakran felhívták magukra a figyelmet."

A vikingek a meghódított területekre a szokásaikat is magukkal vitték Forrás: Origo

Ráadásul szokásaik több esetben rendkívül szimpatikussá váltak az őslakosok körében,

és a viking férfiak így tudták meggyőzni a nemesek leányait, hogy azok a szeretőik legyenek.

Divatos volt a hosszú bajusz

A vikingeknek azonban nem volt elegendő hogy tiszták legyenek. A hajukat is gondosan megtervezték. „A képforrásokból tudjuk, hogy a vikingeknek szépen ápolt szakálla és mindig jól tervezett frizurája volt – teszi hozzá John of Wallingford. – „A férfiak hosszabb bajuszt és rövid hajat növesztettek, de a szakálluk lehetett rövid és hosszú is, ám közös jellemzőjük volt a jól ápoltság és borotválkozás." Ezt a viking férfiakról szóló leírást is több forrás is támogatja.

A viking férfiak körében népszerű volt az ápolt bajusz és szakál Forrás: Origo

Az egyik egy faragott férfifej, amit az Oseberg-hajó temetőinél találtak Norvégiában.

A férfi ápolt hajat és elegáns, hosszú bajuszt visel, amely összeért a szakállával, de nem fedte be az arcát.

Ez nyilvánvalóan egy klasszikus körszakállt takar. Egy másik forrás arra a névtelen, régi angol levélre hivatkozik, amelyben egy férfi arra figyelmezteti testvérét, hogy kövesse az angolszász gyakorlatot, és ne járjon „dán módon borotvált nyakkal és vak szemmel".

A viking előkelőségek változatosan öltözködtek, és kifinomult divat szerinti ruhákat viseltek Forrás: Origo

A nők általában hosszú hajat viseltek, melyet a tarkón összecsomóztak, majd ezt egy színes szalaggal kötötték át, amit belefontak a hajukba. Ehhez a hajviselethez általában egy főkötő vagy sál is társult.

A szarvas sisakot csak az Asterixben viseltek

Ha a vikingeket rajzfilmekben, képregényekben vagy filmekben látjuk, gyakran olyan sisakkal ábrázolják őket, amelyet két szarv díszít. Ám a nem képzeletszülte vikingek több okból sem viselték ezeket a fejfedőket.

Egy igazi harci helyzetben például a tülkök, szarvak nem lettek volna túlzottan praktikusak,

mivel harc vagy épp zsákmányszerzés közben bármibe beleakadhattak.

A tülkös "Asterix-sisak" a 19. század végi késői romantika terméke Forrás: AFP/Carl De Souza

Harcban a valódi vikingek védősisakokat használtak, és kardokkal illetve lándzsákkal voltak felfegyverkezve. Az Asterix-sisakos ábrázolás csak a 19. század végétől kezdett elterjedni a skandináv harcosokról a népszerű Wagner-opera nyomán, amelyben a gonosztevők pont ilyen sisakokat viseltek.

A fegyverek fejezték ki a viking harcos rangját

A fegyverek a harcosok gazdagságát, társadalmi helyzetét is jelképezték. A kis fejszék és kések alapvetően mindenki számára elérhető szerszámok voltak,

míg a lándzsákat és kardokat csak az elit engedhette meg magának.

„Igen magas rangot kellett betölteni ahhoz a viking társadalomban, hogy valakit a kardjával együtt helyezzenek végső nyugalomra" – mondja Peter Pentz viking fegyverszakértő, a Dán Nemzeti Múzeum kurátora.

A viking harcosok társadalmi hierarchián belüli helyzetét a fegyvereik fejezték ki Forrás: Origo

„A közönséges vikinget fejszével és késsel temették el, bár azt nem tudjuk, hogy ezeket fegyverként vagy eszközként használták, mert az előkerült leleteket ugyanúgy használhatták faágak vágására, mint gyilkolásra. A kardot viszont egészen más presztízzsel társították." A kard mellett a vikingek nyilat illetve hegyes lándzsát használtak, de több esetben találtak a sírokban kerek pajzsokat is, amelyeket a társadalmi rangtól függően bőr, vagy egyszerű festés borított.

Bizony gyakran fájt a vikingek háta is

A mai ember vikingekről alkotott romantikus képe alapján talán nehéz elképzelni , hogy az egykor élt vikingek is pontosan úgy néztek ki, mint a mai ember. Na jó, egy árnyalatnyival azért mégis másként. A régészeti feltárások tanulsága szerint a vikingek anatómiája nagyon hasonló volt a miénkhez azzal az eltéréssel, hogy

az ősi dánok átlagosan nyolc-tíz centiméterrel voltak alacsonyabbak a ma élő rokonaiknál.

Louise Kæmpe Henriksen úgy véli, hogy a harcosok testalkatát kemény fizikai munkával edzették.

Forrás: AFP/Miguel Riopa

„Azt feltételezzük, hogy az ősi vikingek rendkívüli izomzattal rendelkeztek és megjelenésük is a kemény munkát tükrözte" – mondja. – „Szinte valamennyi viking küzdött két nagyon kellemetlen betegséggel: egyrészt az osteoarthritis, azaz az ízületi bántalmak jellemezték mindennapjaikat, másrészt pedig fogászai problémákkal is küzdöttek."

Knut és Vasbordájú Edmund egy koraközépkori krónikában. A korabeli források azt támasztják alá, hogy a vikingek egyáltalán nem voltak "koszos" barbárok Forrás: Wikimedia Commons

„Miközben a vikingek folyamatosan hódították meg a világot, az ételek széles választékát zsákmányolták – tette hozzá Lise Lock Harvig, a Koppenhágai Egyetem Törvényszéki Orvostudományi Tanszék antropológiai régésze, aki az ősi sírokból származó csontvázakat vizsgálja. – „Ennek ellenére sem táplálkoztak túl egészségesen, és talán ennek tudható be az is, hogy a gyerekeik elég lassan fejlődtek, és nem is nőttek túl magasra."

A viking nők férfias arcéllel rendelkeztek

A régészeti feltárások arra is rámutattak, hogy

a férfiak koponyái kissé nőiesebbek, a hölgyeké viszont valamennyivel férfiasabbak volt annál, amit ma látunk.

„Őszintén szólva gyakran elég nehéz pontosan meghatározni a viking korszakból talált csontvázak nemét" – mondja Harvig. – „Ez főként a koponyák miatt okoz problémát, a nőiesebb, illetve férfiasabb formák miatt.

Lagertha, a vikingek legendás királynője Forrás: viking.wikia.com

Természetesen ez nem az összes csontvázra vonatkozik, de jelentős részükre igaz." Harvig azt is hozzáteszi, hogy a viking nők gyakran hangsúlyos állkapocscsonttal és szemöldökkel rendelkeztek, míg a férfiaknál ezek az anatómiai jellemzők inkább nőiesebbnek számítottak. A régészeknek ezért nehéz néha a dolguk, amikor a koponya alapján próbálják meghatározni az ősi csontmaradványok nemét.

Valamennyi vörös démon volt?

A feltárt csontvázakon talált bőrmaradványok nagyon hasonlítanak a ma élő dánok többségének bőréhez. A genetikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy bár a mondák világa szinte mindig vörös hajjal ábrázolja a vikingeket,

akadtak köztük szőkék, sőt sötét hajúak is.

Csakúgy, mint ahogy ezt a Vikingek című nagysikerű sorozatban láthatjuk. A szőke vikingek elsősorban Észak-Skandináviában, a mai Stockholm környékén éltek, míg az ország nyugati részén és Dániában inkább a vörös hajúak éltek.

Akadtak köztük sötét hajúak is Forrás: Origo

Persze nem volt mindenki skandináv származású a viking társadalomban. Harvig ezt azzal magyarázza, hogy az akkori Dániában több kultúra is keveredett. „Az ír évkönyvekben a dán és norvég származású vikingeket „sötét bőrűeknek és gyönyörű szőkéknek" titulálták" – írja Louise Kæmpe Henriksen, a kortárs ír „dubgaill" és „finngaill" kifejezések kapcsán.

Forrás: Origo

Előbbit a vikingek újonnan érkezett rivális csoportjaira, utóbbit a hosszú időt Írországban töltött harcosokra használták.
A Dán Nemzeti Múzeum szerint a tudományos körökben folyamatos vita folyik e szavak pontos jelentéséről.

Kész divatguruk - A vikingek értékelték a színeket, mintákat

Nem véletlen, hogy a vikingek ruházati stílusát szinte az egész világon csodálták. A régi, korabeli ábrázolások és rajzok is

mind-mind pozitív benyomást keltenek az öltözködési szokásaikkal kapcsolatban.

„Az angolszász viking királyt, Nagy Knutot az 1030-as évektől jól ápolt és elegánsan öltözött férfiként ábrázolják hegyes cipővel, szalagokkal díszített zoknival, csinos nadrággal és térdig érő tunikával, valamint egy sikkes köpennyel" – mondja Henriksen.

Knut és Alfgifu, aki két fiút adott neki: Haraldot és Sveint Forrás: Wikimedia Commons

– „A vikingek szemlátomást értékelték a színeket és mintákat, de a divat régiónként változott. Viszont az, hogy miként nézett ki pontosan eme ősi nép mindennapi viselete, a mai napig rejtély számunkra."
„A vikingek ruházatának nagy része a múlt homályába vész, és az elképzeléseink azokon a tárgyakon és textíliákon alapul, melyeket a sírokban találtunk" – mutat rá Ulla Mannering, a Dán Nemzeti Múzeum Textilkutató Központja Dán Nemzeti Kutatási Alapítványának régésze.

A vikingek valódi ruhaviselete nehezen rekonstruálható Forrás: Origo

– „A ruházatot ráadásul nagyon nehéz pontosan rekonstruálni, és azt sem tudhatjuk, hogy a vikingekkel együtt eltemetett ruhadarabok ugyanolyanok voltak-e, mint amiket hétköznapokon viseltek."

Heveder fogta össze a nők ruháját

A kutatók egyet biztosan tudnak: a férfi és a női öltözékek között nagy különbségeket találhatunk. A hölgyek a viking korban hosszú, földig érő ruhákat viseltek.

A régészek számos övcsatot találtak a sírokban, ami azt jelzi, hogy a nők egyfajta hámruhát viseltek,

amelyeket a két vállnál egy-egy hevederszerű eszköz tartott.

A nők általában hosszú kétrészes ruhát viseltek Forrás: Origo

Más leletek viszont arra utalnak, hogy a nők úgymond „beépített" ujjú ruhákat viseltek, olyanokat, amelyeket már a mai viselethez hasonlóan varrtak meg. A kétrétegű ruha belsejében egy vászonlap kapott helyet, egyfajta alsószoknyaként. A külső ruhákat általában meleg de tartós anyagból, legtöbbször gyapjúból készítették.

Mindent tudtak, amit a luxusról és a színekről tudni kell

A férfiak elsősorban ugyanazokat az anyagokat viselték nagy előszeretettel, mint a nők. A kétrétegű öltözet náluk is egy belső vászonbélésből állt, ami leggyakrabban egy hosszú inget jelentett, amelyre tipikusan gyapjúkabátot húztak.

Természetesen a viking férfiak nadrágot viseltek,

ami lehetett hosszabb vagy rövidebb is, de jellemzően többnyire térdig ért.

A viking férfiak különböző hosszúságú nadrágot viseltek Forrás: Origo

A vikingek mindent tudtak a színekről és a luxusról" – mondja Mannering. – „A legkedveltebb színnek a kék és a piros számított ebben a korszakban, ráadásul a férfiak és nők általában mintás, színes ruhát viseltek, rávarrt szalagokkal." Hozzáteszi, hogy a régészeknek sikerült az egész színpalettát felölelő leletekre bukkanniuk a feltárások során.

Viking aranyleletek Forrás: Origo

A vikingek jól ismerték az olyan luxuscikkeket, mint a selyem vagy éppen az ezüst és arany szállal varrt kelméket. Természetesen ezeket az exkluzív szöveteket nem a köznép, hanem csak a viking elit néhány tagja viselhette.

Túlélhető egy kardhegy is a csípőben

Azt egy pillanatig sem kérdőjelezi meg senki, hogy a vikingek izmosak voltak. Testalkatukat a gazdálkodói, fizikai munka, máskor pedig a harci kiképzés és a csaták edzették.

Sérüléseiket és sebeiket azonban nehezen mutatják meg az ősi csontvázak,

amelyeken a test felszínét ért vágások például egyáltalán nem látszanak.

Forrás: AFP/John D Mchugh

„Néhány viking férfi csontvázában találtak például kardhegyet, és a harci sérülést az alany egészen biztosan túlélte, majd láthatóan ezzel élte tovább a mindennapjait" – mondja Harvig. – „A csontvázakon talált nagyobb károsodás sem ritkaság, amiből arra következtetünk, hogy némelyik viking igen csúnya hegekkel járhatott. Ennek az az oka, hogy akkoriban nem rendelkeztek a sebek és sérülések hatékony kezelésének mai, modern módszereivel."