A japán tudóscsoport a 770 ezer és 126 ezer évvel ezelőtti geológiai időszakot nevezné csiba kornak, és jelölésüket a geológiai időskála globális sztratotípus szelvényére és pontjára (GSSP) a héten fogja felterjeszteni az illetékes nemzetközi szervezetnek.
A GSSP a geológiai időskála alsó határát rögzítő referenciapont.
Ha az az IUGS elfogadja a japán jelölést, először fognak használni japán nevet a geológiai időskálán.
Ez a kor a pleisztocén időszakra esik, amelyet a köznyelvben szokás jégkorszakként is emlegetni. Ez az utóbbi elnevezés azonban megtévesztő, mert a pleisztocénben az eljegesedési periódusokat olyan hosszabb ideig tartó melegebb periódusok, úgynevezett interglaciálisok követték,
amikor volt, hogy a mainál magasabb volt a globális átlaghőmérséklet.
Az utolsó és leghosszabb eljegesedés, a Würm-glaciális hozzávetőleg 11,5 ezer éve ért véget.
A nemzetközi tudományos társaság nyáron kezdi megvizsgálni a japán előterjesztést és két másik, Olaszországból érkezett névjelölést - Montalbano Jonico és Valle di Manche -, és a jövő év elején fogja kiválasztani a megfelelő nevet. Ez a három jelölt versenyez annak a földtörténeti kornak az elnevezéséért, amikor végbe ment a Föld legutóbbi mágneses pólusváltozás.
Összegyűjtöttük az adatokat, és jelölésünket nagyon egyszerűen magyaráztuk meg - közölte Okada Makato, az Ibaraki Egyetem professzora szerdán, hozzátéve, hogy ez lehet az utolsó lehetőség arra, hogy a földtörténeti időskálán japán név jelenhessen meg.
A Csiba tartományban lévő Icsara városban a Joro folyó egyik szikláján felfedezett geológiai rétegben talált jó állapotban lévő ásványok elemzése kimutatta, hogy az északi és déli mágneses pólus változása 770 ezer éve történt.