Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák

A gombák szén-dioxid-kibocsátása nem kevesebb, mint a baktéiumoké

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Az utóbbi évtizedben forradalom zajlott a genomikában: ma már igen gyorsan ki lehet olvasni élőlények teljes genetikai kódját. Azonban a kód megfejtése, vagyis a gének által szabályozott életfolyamatok megértése még meglehetősen hiányos.

Mivel az élőlények genetikai kódja az evolúció során alakult ki, életfunkcióik leírása mellett fejlődéstörténeti információkat is hordoz. Így több élőlény genomjának összehasonlításával a köztük lévő rokonság fokát tükröző, ún. evolúciós családfák állíthatók fel.

Árulkodó rokonság

Nagy László szegedi kutatócsoportjával olyan módszert fejlesztett ki, amely evolúciós családfák segítségével képes azonosítani egyes gének szerepét egy-egy életfunkció működésében. A módszer azon a megfigyelésen alapul, hogy amikor egy életfunkció felbukkan az evolúció során, a hozzá tartozó gének rendszerint egyre több és több példányban, illetve változatban jelennek meg a genetikai kódban, a funkció eltűnésével pedig e példányok száma is megcsappan.

A szegedi kutatók ezzel a módszerrel akadtak rá a tuskógombák agresszív terjedését lehetővé tevő gyökérszerű nyúlványok, az ún. rizomorfok genetikai hátterére – erről az eredményről, mely hosszú távon az erdészeti védekezésben is segíthet, korábban az mta.hu-n is beszámoltunk.

Forrás: Wikimedia Commons

Evolúciós alapkutatás európai támogatással

Az evolúciós családfák elemzésén alapuló módszerek azonban ennél sokkal messzebbre is elvezethetnek – erre utal az is, hogy Nagy László nemrég elnyerte az Európai Kutatási Tanács Starting Grant elnevezésű, 1,5 millió eurós támogatását. Kutatási programjának legfontosabb célja a komplex soksejtűség genetikai alapjainak jobb megismerése.

A komplex soksejtű élőlények – köztük az ember, valamint a legtöbb környezetünkben élő növény és állat – sejtjei különféle feladatokra szakosodnak az egyedfejlődés során, és szövetekbe szerveződnek. E folyamatok mögött minden bizonnyal igen alapvető genetikai eszközök állnak, melyek felkutatására a szegedi kutatók reményei szerint jó esélyt ad az evolúciós családfák vizsgálata.

Nagy László és kutatótársai az amerikai Joint Genome Institute-tal együttműködésben gombák DNS-kódját vizsgálják, azonban eredményeik várhatóan a gombák világán túlmutató biológiai felfedezéseket is tartogatnak.

A teljes cikk az mta.hu-n olvasható.