Bionikus fület kapott a legnagyobb ausztrál rádióteleszkóp

A Parkes Rádióteleszkóp

Bionikus fület kapott Ausztrália legnagyobb teleszkópja, ennek segítségével a kozmoszból érkező rádióhullámok szélesebb tartományban észlelhetők, a csillagászok így tisztább képet kaphatnak az univerzumról.

Az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) építette be a "bionikus fület" a Parkes rádióteleszkóp rendszerébe Új-Dél-Wales államban - írja az MTI. Az adóvevő segítségével a teleszkóp szélesebb frekvenciatartományban képes észlelni a rádióhullámokat, elektromos jellé alakítja őket, amelyeket a csillagászok elemezhetnek.

A 2,5 millió dolláros (670 millió forintos) műszert a CSIRO ausztrál egyetemek konzorciumával közösen fejlesztette ki. "A csillagok és a galaxisok mind más hangon éneklik dalukat, néhány alacsonyabban, néhány magasabban. Mintha egy kórus lenne odakint" - mondta George Hobbs, a CSIRO csillagásza. Az adóvevő határozza meg azt, mely rádiófrekvenciákat képes hallani egy teleszkóp.

Eddig olyan adóvevőink voltak, amelyek a kórusnak egyszerre csak egy részét hallották. Ezzel az új adóvevővel egyszerre halljuk az egész kórust"

- fejtette ki Hobbs. A CSIRO honlapján olvasható közlemény szerint az új adóvevő nagyon széles, 700 megahertz és 4 gigahertz közötti frekvenciatartományt képes lefedni.

A Parkes Rádióteleszkóp Forrás: Wikimedia Commons

A Parkes működése óta folyamatosan fejlődik, és már most a világ legproduktívabb rádióteleszkópja. Most 10 ezerszer érzékenyebb, mint 1961-es építésekor, ez a teleszkóp találta meg a legtöbb ismert pulzárt és észlelte a legtöbb úgynevezett gyors rádiókitörést (Fast Radio Burst, FRB), amelyek a mai napig rejtélyt jelentenek a csillagászok számára. Szintén a Parkes segített a kvazárok, a nagyon nagy távolságban lévő csillagszerű rádióforrások természetének megismerésében.

A legtöbb projekt, amelyben az új rendszert alkalmazni fogjuk, az élvonalbeli asztronómia tudományába tartozik"

- mondta Matthew Bailes, a Swinburne Műszaki Egyetem kutatója. Ezen projektek közé tartozik a korai univerzumban lévő fekete lyukakból érkező gravitációs hullámok utáni kutatás, a neutroncsillagok belsejének tanulmányozása és a Tejútrendszeren áthaladó mágneses mező feltérképezése.

Az új adóvevő révén pedig a teleszkóp egy időben több különböző projekten is képes lesz dolgozni.