A szúnyogoknak nemcsak a csípése, hanem a nyála is veszélyes

Nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is

A nyáriasra fordult időben a melegnek köszönhetően a sok kellemetlenséget okozó vérszívó rovarok is aktivizálják magukat. Nem elég, hogy a szúnyogok különböző kórokozókat terjesztenek, de a nyálukkal még külön úgy befolyásolják az immunrendszerünket, ami kedvez a betegségek kialakulásának.

Évente hétszázötvenezer ember halálát okozzák az apró vérszívók

A szúnyognyál önmagában, mindenféle kórokozó nélkül is több száz féle fehérjét tartalmaz. A Baylor College of Medicine (Egyesült Államok) kutatói most a PLOS Neglected Tropical Diseases című folyóiratban arról számolnak be, hogy a szúnyognyál fehérjéi az emberi immunrendszerrel kölcsönhatásba lépve

a csípés után több napig elhúzódó immunválaszt váltanak ki.

Nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is Forrás: Wikimedia Commons

Ez azért érdekes, mert ha a szúnyog valamilyen kórokozót is hordoz, a nyála által előidézett immunreakció súlyosbíthatja a betegséget.

Vízben úszkáló szúnyoglárvák Forrás: AFP/Justin Sullivan

Világszerte évente mintegy 750 ezer ember hal bele olyan szúnyogok terjesztette betegségekbe, mint a malária,

a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a zika, vagy a chikungunya-láz. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint egyedül a dengue-vírus évi 100 millió megbetegedésért felel és 22 ezer halálos áldozatot szed; utóbbiak zömmel a gyerekek közül kerülnek ki.

A maláriaszúnyog százezrek halálát követeli minden évben Forrás: Wikimedia Commons

A világ népességének csaknem egyharmada a dengue-fertőzés szempontjából veszélyeztetett területen él, s ezzel a dengue-vírus a trópusi és szubtrópusi területeken a megbetegedés és halálozás vezető okai között szerepel.

Irtják a Zika-vírust terjesztő szúnyogokat (illusztráció) Forrás: AFP/Erika Santelices

Emberek milliárdjai vannak kitéve a szúnyogok által terjesztett betegségeknek, amelyek közül sokat nem tudunk hatékonyan gyógyítani

– mondta Rebecca Rico-Hesse, a Baylor College of Medicine molekuláris virológia és mikrobiológia tanára és a cikk szerzője. – Laborom egyik fő érdeklődési területe az Aedes aegypti szúnyogok terjesztette dengue-vírus, pontosabban a vírus okozta dengue-láz kialakulásának tanulmányozása.”

Élő injekcióstűként viselkednek

Rico-Hesse és munkatársai a szúnyogcsípés hatását olyan kimérikus egereken vizsgálják, amelyekben a vérképzést emberi őssejtek biztosítják, ezért immunsejtjeik emberi eredetűek. Ezeket az ún. „humanizált egereket” más tudósok fejlesztették ki egy olyan egértörzsből,

amelynek egyedei génmutációk miatt saját immunrendszer nélkül jönnek világra.

A kutatók immunhiányos egereken végezték el, emberi őssejt beépítésével, az immunreakciós kísérleteket (a kép illusztráció) Forrás: APA-PictureDesk/HANS KLAUS TECHT / APA / picturedesk.com/Hans Klaus Techt

Ha e súlyosan immunhiányos egerekbe emberi vérképző őssejteket juttatnak, azok a csontvelőben megtapadva és osztódva-fejlődve létrehozzák az emberi immunrendszer legtöbb alkotóelemét.

A kísérleti egerekbe vérképző őssejteket ültettek be a kutatók (a kép illusztráció) Forrás: Cultura Creative/Andrew Brookes AB Still Ltd/Rafe Swan

„A dengue-vírus tanulmányozásának egyik fő nehézsége az, hogy a kórokozó kizárólag embereket betegít meg, ezért egyetlen állat sem alkalmas modellnek a megelőző és gyógyító stratégiák kidolgozásához” – fejtette ki Rico-Hesse, majd elmagyarázta: a humanizált egereknek köszönhetően csoportja mégis élő állatokban vizsgálhatja a dengue-láz kialakulását befolyásoló tényezőket,

hiszen ezek az egerek immunrendszerüket tekintve emberiek.

A veszélyes dengue-kórt terjesztő szúnyog Forrás: Organic Facts

A csoport korábbi kutatásai már utaltak arra, hogy a szúnyogcsípés körülményei – beleértve a szúnyognyál hatását – súlyosbítják egyes betegségek lefolyását: egerekben például a szúnyogcsípés okozta fertőzések gyakran hevesebbek, mintha ugyanazt a kórokozót tűszúrással juttatnák be.

Különösen Afrikában jelentenek komoly fenyegetést a szúnyogok által terjesztett betegségek (a kép illusztráció) Forrás: Photononstop/Pascal Deloche/Godong

Egy 2012-es tanulmányunkban megmutattuk, hogy a dengue-vírust szúnyogcsípés útján, illetve injekcióval a humanizált egerekbe bejuttatva a betegség lefolyása más és más irányt vesz

– ismertette Rico-Hesse. – Amikor a kórokozók a szúnyogcsípéssel kerültek az egerek szervezetébe, a betegség tünetei sokkal inkább hasonlítottak az embereken tapasztaltakhoz: a több kiütés, a magasabb láz és más jellegzetességek mind hűen utánozták az emberi panaszokat.”

A szúnyogok egyfajta élő injekcióstűként viselkednek Forrás: South Burnett Times

A jelek szerint tehát a szúnyogok nem egyszerűen élő injekcióstűként viselkednek, hanem aktívan hozzájárulnak az általuk terjesztett betegségek kialakulásához.

A kutatók sem számítottak erre az eredményre

A kutatók az immunsejtek mennyiségében és funkciójában bekövetkező finom változásokat tanulmányozták az egerek talpát érő négy szúnyogcsípést követően. Azután, hogy a kórokozóval nem fertőzött szúnyogok megcsípték őket,

a humanizált egerek többféle immunválaszt mutattak.

A humanizált kísérleti egerek többfajta immunválaszt adtak (a kép illusztráció) Forrás: AFP

Eltolódás volt megfigyelhető segítő T-sejtjeik – az immunrendszer végrehajtó sejtjeit szabályozó, így az immunválasz jellegét meghatározó limfociták – működésében, és megemelkedett bennük az immunsejtek közti kommunikációt biztosító citokinek mennyisége. Az immunreakció különböző pontjain emelkedést tapasztaltak a legkülönbözőbb végrehajtó immunsejtek populációiban:

felszaporodtak a sejtpusztító szerepű természetes ölősejtek és ölő T-sejtek, a monociták,

és a falósejt-funkciót betöltő makrofágok.

Makrofág a mikroszkóp alatt Forrás: Wikimedia Commons

A szúnyogcsípésre adott immunválasz összességében akár hét napig is eltarthatott, és a vérből, a bőrből és a csontvelőből egyaránt kimutatható volt. „A szúnyognyál fehérjéi olyan változatos és összetett immunválaszt váltottak ki, amilyenre nem számítottunk – erősítette meg Dr. Silke Paust, a tanulmány egyik társszerzője. – A változás mind az immunsejtek számát, mind a citokinek szintjét érintette. Például a vírusellenes immunválaszban részt vevő 1-es típusú, és az allergiás reakciókban szereplő 2-es típusú segítő T-sejtek aktivációját egyaránt tapasztaltuk.

"A szúnyognyál fehérjéi olyan változatos és összetett immunválaszt váltottak ki, amilyenre nem számítottunk" - nyilatkozták a kutatók Forrás: AFP/Justin Sullivan

„Számomra az immunválasz változatossága volt a legmegdöbbentőbb. Azért volt ez különösen meglepő, mert valójában semmiféle kórokozóval nem történt fertőződés – tette még hozzá Paust. – Az eredmények alátámasztják, hogy a szúnyognyál összetevői önmagukban befolyásolják az immunválaszt a humanizált egerekben”.