Megmutatjuk, milyen lehetett Szulejmán szigetvári síremléke

Rendkívül ritka, hogy egy világtörténelmi személyiségnek, mint Szulejmán szultánnak, két országban is legyen sírja (Részlet a népszerű Szulejmán TV sorozatból)

Elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai, amelyen élvezhetően látható nemcsak Szulejmán türbéje, hanem a síremlék mellett állt dzsámi, és a tavaly feltárt derviskolostor is. A szultáni síremléket megtalált kutatócsoport idén nyáron tovább folytatja az ásatásokat, a korabeli leírások nyomán kaszárnyát, vendégházat, boltokat, és az egykori oszmán erőd bástyáit igyekeznek beazonosítani.

Gőzerővel készül a nyári ásatási időszakra a PTE és az MTA – Pap Norbert és Fodor Pál professzorok által vezetett – kutatócsoportja, amelyre a Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen, Szulejmán szultán sírkomplexumának területén kerül sor.

Rendkívül ritka, hogy egy világtörténelmi személyiségnek, mint Szulejmán szultánnak, két országban is legyen sírja (Részlet a népszerű Szulejmán TV sorozatból) Forrás: RTL Klub

Jelenleg az engedélyeztetési eljárás folyik, így az újabb feltárási munkálatok várhatóan augusztusban indulhatnak el.

Felfedi további titkait a derviskolostor

A történelmi múlt további izgalmas darabkák kerülhetnek elő a hódoltsági idők homályából idén nyáron. A Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen zajló ásatásokkal egyre több részlet kerül a helyére.

Szulejmán oszmán szultán és az iszlám kalifája Forrás: Origo

Miután a kutatók azonosították a Szigetvár 1566-os ostroma idején elhunyt I. Szulejmán szultán halálának helyszínét, 2015-ben megkezdték a 16. század hetvenes éveiben ott emelt türbe, és az azt körülvevő más épületek maradványainak feltárását a korabeli írásos emlékek, kortárs beszámolók, és a műszeres vizsgálatok alapján.

Szigetvárnál találták meg Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori zarándokvárost. A szigetvári ostrom 450-ik évfordulóján, 2016-ban a török miniszterelnök-helyettes is meglátogatta a feltárt szultáni sírhelyet Fotó: Polyak Attila - Origo

Két évvel ezelőtt a dzsámi mellett újabb épület néhány helyiségét találták meg,

és a leletanyag elemzésével sikerült megbizonyosodni arról, hogy az épület – a feltételezéseknek megfelelően – valóban a dervisek közösségét szolgálta.

A türbe mellett épült kolostorba derviseket telepítettek, első sejkjük a Szarajevóból Szigetvárra érkezett Ali Dede iszlám hittudós volt Forrás: Dr. Pap Norbert

A három szárnyból álló egykori derviskolostor U alakot formázott.

A szultáni türbe mellett feltárt szigetvári derviskolostor romjai Forrás: Origo

A kutatók a komplexum északi és nyugati szárnyát már kiásták.

A déli terület feltárása idén kezdődhet el, ami több történelmi kérdésre is választ adhat.

A költő-hadvezér Zrínyi hajdúi felperzselték az oszmán települést

A dervisek kolostora eredetileg L alakban épült és ilyen alakúnak is mutatta azt egy Esterházy Pálnak tulajdonított 1664-es alaprajz.

Szigetvár 1566-os ostroma (Egykorú rézmetszet) Forrás: Wikimedia Commons

Azonban egy, a közelmúltban árverésre bocsátott részletes térkép, amelyet Leandro Anguissola hadmérnök készített 1689 februárjában ,

megmutatta, hogy a derviskolostort 1664 után kibővítették.

Az aukcióra bocsátott becses történelmi relikvia, Leandro Anguissola 1689-ben készített térképe Forrás: VENATOR & HANSTEIN KG.

Az 1664-es téli hadjárat idején a költő Zrínyi Miklós katonái az unikális oszmán zarándokvárosba, Turbékra is eljutottak, és úgy tűnik, hogy felperzselték a helyet

– mutat rá dr. Pap Norbert az ásatásokat is végző kutatócsoport egyik vezetője, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója.

Ifj. Zrínyi Miklós horvát bán, költő-hadvezér, a sikeres 1664-es téli hadjárat parancsnoka Forrás: Wikimedia Commons

„Az oszmánok ezután kezdtek bele a komplexum nagyobb mértékű kibővítésébe, az épületek helyreállításába, miközben megerősítették az erődöt, és helyőrség létszámát is megduplázták. Úgy véljük, hogy ezzel egy időben magának a civil településnek a létszáma is gyarapodhatott.”

Kara Musztafa nagyvezír is itt fohászkodott Bécs ostroma előtt

A 17. század második felében rendszeresen érkezhettek a látogatók a szultán síremléke köré épített és egyre terjeszkedő településre.

Kenize Mourad oszmán hercegnő, Szulejmán és Hürrem leszármazottja a szultáni türbe romjainál Fotó: Mudra László - Origo

Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban ostromolta óriási, százezres seregével Bécs városát, és a források megemlékeznek arról, hogy felvonulóban Bécs alá,

maga is ellátogatott egy nagyobb lovascsapat kíséretében Turbékra,

hogy példaképe, Szulejmán sírja előtt fohászkodva gyűjtsön erőt az ostromra.

Kara Musztafa nagyvezír Bécs 1683-as ostroma előtt négyezer lovassal érkezett Szigetvárra, hogy Szulejmán türbéjében fohászkodjon a győzelemért Forrás: Pinterest

Minden bizonnyal hozzá hasonlóan, számos előkelőség is felkereste Szulejmán, a török történelem aranykora szultánjának Szigetvár melletti türbéjét. „A kolostor déli szárnya ebben az időszakban épülhetett, de a funkcióját a kutatócsoportunk jelenleg még nem tudta biztosan meghatározni” – tette hozzá a dr. Pap Norbert.

Dr. Pap Norbert professzor, a nemzetközi kutatócsoport egyik vezetője Fotó: Polyak Attila - Origo

„Az a hipotézisünk, hogy ez az épület vendégházként szolgált az ide betérő előkelőségek számára. Ez az egyik kérdés, amit szeretnénk az idei ásatási szezon során tisztázni."

Világszenzációnak számított a szultáni sírhely megtalálása Fotó: Polyak Attila - Origo

Az „egyszerű" vendégek számára egy, a falakon kívül felépített karavánszeráj biztosított szállást, amire van írásos beszámoló, továbbá a korabeli összeírások is megemlékeznek a karavánszerájt működtető török fogadósról.

Bazár épülhetett a türbe köré

A most folytatódó ásatások során szeretnék meghatározni a türbe mellett állt egykori katonai barakk pontos helyét, de a korabeli leírások alapján keresik a komplexumot védő erőd bástyáit, valamint a türbe környezetébe épített boltokat is.

Ifjabb Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjárata idején Esterházy Miklós, későbbi német-római birodalmi herceg készített vázlatrajzot a szultáni emlékhelyről, a mely feltünteti Szulejmán sírhelyét, a mellette épített dzsámit valamint derviskolostort Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár

Evlija Cselebi a híres török krónikás és világutazó, aki bejárta a birodalmat és lejegyezte az élményeit. Terjedelmes műve, az Utazások könyve (Szejáhatnáme) a 17. századi hódoltsági viszonyok egyik fő hírforrását jelenti.

Az I. Szulejmán török szultán síremléke (türbéje) melletti feltételezett dzsámi falmaradványainak feltárása Szigetvár közelében 2016. május 27-én Forrás: MTI/Sóki Tamás

Ebben megemlíti, hogy 1664-ben járt Turbékon, ahol „mindenki az erejét megfeszítve dolgozott, hogy másfélszeres méretben újjáépítsék a komplexumot”.

Szigetvár látképe oszmánkori török miniatúrán Fotó: Mudra László - Origo

Evlija Cselebi részletes leírást adott a zarándoktelepülésről, és beszámolójában azt is felsorolta, hogy milyen építményeket látott.

Állítja, hogy a szultáni türbe mellett boltok sorakoztak,

ami a számtalan látogató és a török szokások ismeretében nagyon is elképzelhető.

Részlet a múzeumként működő 16. századi szigetvári Török ház belsejéből, ami karavánszerájként működhetett. A szultáni síremlék közvetlen közelében is állt egy, a muszlim zarándokok számára épített karavánszeráj Fotó: Mudra László - Origo

A kutatók kíváncsiak, hogy vajon megtalálják-e a Cselebi által megemlített üzletek nyomait, hiszen a török történetíró kapcsán többször bebizonyosodott, hogy nem közölt pontos adatokat, és időnként hajlamos volt keleties túlzásokba esni.

Szulejmán Szigetvár ostroma közben 72 éves korában hunyt el a táborban, 1566. szeptember elején. A szultán holtteste 43 napig nyugodott a földben, ahová a belső szerveit is eltemették. A sírhely fölé fia, és utódja, II. Szelim szultán emeltette a türbét Forrás: Wikimedia Commons

Az ásatások mellett műszeres vizsgálatokkal is próbálnak további adatokat gyűjteni a településről.

Elkészül a szulejmáni sírkomplexum vizuális rekonstrukciója

Az archeológusok újabb szakemberek bevonásával és az eddigi kutatási eredmények alapján megkezdték a szulejmáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstruálását.

Fodor Pál turkológus-professzor, a nemzetközi kutatócsoport egyik vezetője Fotó: Polyak Attila - Origo

A modern filmekben előszeretettel alkalmazott látványos módszerrel három épületet építettek virtuálisan újjá: a türbét, a dzsámit, és a derviskolostort, valamint az ezeket körül ölelő palánkot (ez utóbbi még finomításra szorulhat az idei eredmények után).

Szulejmán szultán Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen álló síremlékének tudományos rekonstrukciója. A palánkon belüli épületek közül a középső a dzsámi, mellette a kupolás szultáni türbe, mögötte pedig az U alakú derviskolostor látható. Forrás: Dr. Pap Norbert

A régészeti feltárás során előkerült épület tartozékok alapján az épületek díszítései is megjelentek a rekonstrukción, közöttük a híres Szulejmán pecsét.

Török kormánydelegáció - élén a török minsizterelönk-helyettesel - megszemléli a szultáni türbe feltárása során előkerült leleteket, az ásatás helyszínén Fotó: Polyak Attila - Origo

A rekonstrukció később még kiegészülhet a boltok épületeivel vagy más egyéb építményekkel, ha sikerül ezeket feltárni.

A kutatók arra törekednek, hogy a rekonstrukció a lehető legrészletgazdagabb legyen,

a falak textúrájától kezdve a díszítéseken keresztül egészen az épületeken használt színezésig.

Szulejmán szultán kézjegye, az úgynevezett tugra. A padisah halála után Szokollu Mehmed nagyvezír titkos parancsba adta az írnoknak, hogy továbbra is a szulejmáni tugrát hamisítsa a csapatoknak szóló iratokra Forrás: Wikimedia Commons

Ez hosszabb ideig tartó, aprólékos szakmai munka, amely még évekig is eltarthat

– jelzi dr. Pap Norbert.

Papp Norbert professzor az ásatási helyszínen Fotó: Mudra László - Origo

„Egyelőre még sok mindent csak analógiák alapján jelenítettünk meg, ugyanis a biztos tudásunkat kipótoltuk azzal, amit más hasonló korú és jellegű, pl. szarajevói építményekről tudunk."

Kulturális turisztikai célra hasznosítanák a történelmi helyszínt

A terület sorsáról, ahol most a régészek és más szakemberek dolgoznak, tavaly kormányhatározat rendelkezett.

A kutatócsoport tervei szerint idén augusztustól folytatják a feltárásokat Forrás: MTI/Sóki Tamás

Az állam megvásárolja az itt található kerteket, házakat és nem csupán a kutatás folytatására biztosít pénzügyi forrást, hanem a terület jövőjét is kiemelten kezeli.

Szulejmán szultán türbéje Isztambulban Forrás: The Explorer World

„A magyar kormány fontos célnak tekinti, hogy Szigetvár méltó helyre kerüljön a magyar nemzeti emlékezetben” – nyilatkozta Dr. Hóvári János történész-turkológus, volt ankarai nagykövet, a Zrínyi Emlékbizottság elnöke.

Dr. Hóvári János turkológus, volt ankarai nagykövet, a Zrínyi Emlékbizottság elnöke a szigetvári várban Fotó: Polyak Attila - Origo

„A vár és más fontos helyszínek megújulnak a városban. Az 1566-os ostromhoz kapcsolódó különböző helyek, köztük a szultáni türbe is része a történelmünknek.

A hős várvédő, Gróf Zrínyi Miklós várkapitány és horvát bán emlékműve a szigeti vár udvarán Fotó: Polyak Attila - Origo

A kutatási helyszín különleges helyet foglal el a magyar-török kapcsolatok rendszerében is." A kutatás befejeztével, a terület állami kézbe kerülésével Turbék és az itt élők sorsa alapvetően megváltozhat.