A kutatók egy civilizált társadalom alkonyának jelei - például társadalmi munkamegosztás, rétegződés - után kutatva végeztek több éven át nagyszabású ásatásokat a kelet-kínai Csöcsiang tartománybeli ősi Liangcsu városában, az észak-kínai Sanhszi tartománybeli Taosze régészeti lelőhelyen, az északnyugat-kínai Senhszi tartománybeli Simao lelőhelyen, valamint a közép-kínai Honan tartománybeli Erlitou lelőhelyen.
A kínai Kulturális Örökségek Állami Hivatala (SACH) szerint a 2001-ben kezdődött nagyszabású vizsgálat negyedik fázisa 2016-ban ért véget. Liangcsunál nagyjából ötezer éves romokat tártak fel a régészek: egy csaknem hárommillió négyzetméteren elterülő belvárosi részt, valamint egy nagyobb külvárosi területet.
A Taosze és Simao lelőhelyeken 2,8 millió és 4 millió négyzetméter közötti városok maradványaira bukkantak a régészek, akik négyezer évre becsülik a romok korát.
Ezekben az ősi városokban egyértelműen látszódnak a társadalmi rétegződés jelei az épületeken és a sírokon.
Ezek a társadalmak nagy valószínűséggel államként működtek"
- mondta Vang Vej, a projekt egyik résztvevője.
Ezért úgy véljük, hogy abban a régióban, ahol ezek az államok elhelyezkedtek, egy kezdetleges civilizáció kezdett kibontakozni"
- tette hozzá a szakember.
A kutatók szerint a civilizáció első jelei nagyjából 5800 évvel ezelőtt jelentek meg a Sárga-folyó térségében, a Jangce középső és alsó szakaszánál, valamint az északkelet-kínai Liao folyó mentén, majd 5300 évvel ezelőtt Kína több régiójában is megjelentek. Nagyjából 3800 évvel ezelőtt pedig egy jóval érettebb civilizáció kezdett kibontakozni a Sárga-folyó alsó szakaszánál, majd vált a kínai civilizáció bölcsőjévé, már a kezdetektől fogva jelentős kulturális hatást gyakorolva a környező területekre.
A kínai civilizáció eredetéről és korai történetéről nincsenek közvetlen írásos feljegyzések. Most azonban végre teljes képet adhatunk a történelem ezen szakaszáról"
- mondta a kutatás egy másik résztvevője. A munkálatokat a Kínai Társadalomtudományi Akadémia, valamint a Pekingi Egyetem régészeti intézeteinek munkatársai vezették. A projektben csaknem hetven kutatóintézet és egyetem szakemberei vettek részt.
(MTI)