A méhek tudják a legtöbbet a semmiről

Bizonyossá vált, hogy nem csak az ember és néhány fejlettebb faj gondolkodik el az absztrakt matematikai fogalmakon vagy épp a létezés dilemmáján. Egy most publikált tanulmány kísérletekkel alátámasztotta, hogy a méhek is megértik például azt, hogy a nulla kevesebb, mint egy, és hogy az intelligencia kisebb összefüggésben van az agy térfogatával, mint azt korábban gondoltuk.

Felfogják a nulla fogalmát

„Ausztráliai és francia egyetemi kutatók bebizonyították, hogy a méhek nemcsak értik a nulla mögött meghúzódó absztrakt matematikai fogalmat, de egy számsorozat részeként is képesek azt értelmezni – írja a LiveScience című online lap, a Science tudományos folyóiratban a napokban publikált tanulmányra hivatkozva. – Az épp aktuális tudásunk szerint erre egyelőre csak kevés példa akad az állatvilágban. Ráadásul a rovarok között mindenképpen a méhek az elsők, amelyeknél sikerült kimutatni ezt a képességet.”

A nulla fogalmát egyebek mellett a delfinek, az afrikai szürke papagájok és a főemlősök képesek értelmezni.

A kutatók most meglepődtek azon, hogy a méhek is csatlakoztak ehhez a kis csoportnyi állathoz, hiszen a rovarok a többinél jóval kisebb aggyal rendelkeznek.

Kísérletben felismerték a legkisebb számot

A méhek agyát kevesebb mint 1 millió neuron alkotja, szemben az emberi 86 milliárd neuronnal. Ilyen tulajdonságokkal a rovarok agya mégis képes volt elsajátítani ezt a fontos matematikai képességet, amelyet az emberek az óvodai évek előtt képtelenek megérteni. A kutatók a kérdés vizsgálatához kiválasztottak néhány méhet, azokat a megkülönböztetés végett megjelölték, majd egy kísérleti berendezésbe csalták őket.

Háziméh Forrás: Origo

A kísérlet során kétféle kártyát állítottak fel, amelyeken szimbólumokat (háromszögeket vagy köröket) vagy számokat helyeztek el. A méhek a teszt során csak akkor kaptak ízletes, cukros jutalmat, ha arra a lapra repültek rá, amelyiken a kevesebb tárgyat észlelték. A rovarok meglepően gyorsan megtanulták, hogy melyiket érdemes választani. A

kísérlet további részében aztán a kártyák közé olyan lapokat is kevertek, amelyek teljesen üresek voltak. A méhek ekkor – a jutalom reményében – mindig az üres lap felé mentek, bármilyen más számot vagy szimbólumot láttak a mellette lévő kártyán. Vagyis az üres lapot a sor legkisebb értékének „állították be”.

„Ezzel a méhek megértették, hogy a nulla szám – esetünkben egy üres kép – kisebb, mint a többi – írja a tanulmány. – Ráadásul ezt még úgy is tudták vagy nagy bizonyossággal sejtették, hogy a nulla a legkisebb, hogy korábban egészen biztosan nem találkoztak ezzel a fogalommal.”

Nagy lépés a mesterséges intelligencia felé

A kísérlettel a kutatók nemcsak azt bizonyították, hogy a méhek képesek különbséget tenni a számok között, hanem azt is, hogy a rovarok a „semminek” értékelt nullát valahogy a pozitív számsor legalsó tagjaként értelmezték.

A méhkísérlet sematikus rajta Forrás: Scarlett Howard, Jair Garcia and Adrian Dyer

„Talán ezek az eredmények rávilágítanak arra az agyi folyamatra, amely lehetővé teszi számunkra a »semmi« fogalmának megértését” – mutatott rá Adrian Dyer, az RMIT Egyetem kutatója és a felfedezésről megjelent tanulmány rangidős szerzője.

A számokhoz rendelt értékek és a nulla értelmezése alapvető fontosságú a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztéseknél is, és ez a felfedezés segíthet ennek továbbgondolásában is.

Egy-null a fejletlenebb idegrendszerek javára

Adrian Dyer hozzátette, hogy az eredmény azt is bizonyítja, hogy a rovarok is képesek lehetnek elvont fogalmak értelmezésére, és az agy mérete nem feltétlenül határozza meg az intelligenciát.

„A nulla fogalma igen bonyolult, és a gyerekeknek is több évre van szükségük ennek a megtanulásához – hangsúlyozta a kutató. – A méhek azonban a maguk kis egymilliónyi neuronjával mégis elég intelligenciával rendelkeznek a fogalom felfogásához. Ez azt is sugallja, hogy hamarosan egyszerű és hatékony módszereket fejleszthetünk ki a mesterséges intelligencia tanítására.”

Az eredmények új fényt vethetnek arra is, hogy más, az emberinél fejletlenebb idegrendszerek hogyan képesek értelmezni a nulla fogalmát. A kutatók következő, tervezett lépése az lesz, hogy a nulla fogalmának felfogását neurológiai szempontból vizsgálják majd.