Metánjégdarából álló dűnéket fedeztek fel a Plútón

Pluto, hegységek
A Sputnik Planum (bal oldalt) és a síkságot körülölelő hegyek (jobb oldalt)
Vágólapra másolva!
Különleges dűnéket fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Plútó kisbolygón, amelyek feltételezéseik szerint metánjégdarából állnak.
Vágólapra másolva!

A kutatók a NASA New Horizons (Új Horizontok) nevű űrszondájának 2015 júliusában készített felvételeit elemezték ki, eredményeikről a Science című szaklapban számoltak be. A felvételek szerint a törpebolygó Sputnik Planitia nevet viselő, nagyjából Franciaország-méretű, szív alakú nitrogéngleccsere és az Al Idrisi Montes hegyvonulat határán egy mintegy 2000 négyzetkilométeres területen dűnék sorozata terjeszkedik.

Sokkal érdekesebb, mint amiről bármelyikünk álmodott, és arról árulkodik, hogy ezeket a nagyon távoli égitesteket igenis érdemes meglátogatni" - mondta Jani Radebaugh, az amerikai Brigham Young Egyetem kutatója.

A dűnék léte meglepetésként érte a tudósokat. Kétséges volt, hogy a Plútó szélsőségesen ritka légkörében, amely többnyire nitrogénből és elenyésző mennyiségű metánból és szén-dioxidból áll, lehetséges-e az ilyen formák létrejöttéhez szükséges szél kialakulása. A 2380 kilométeres átmérőjével a Holdnál kisebb Plútó a Naptól mintegy 5,8 milliárd kilométer távolságban, tehát csaknem 40-szer távolabb kering, mint a Föld. Felszínét síkságok, hegyek, kráterek és völgyek tarkítják.

Forrás: NASA / New Horizons

A metán, a szén-monoxid, a szén-dioxid és a nitrogén mind gáz halmazállapotúak a Földön,

a Plútón uralkodó, az abszolút nullához közelítő hőmérsékleten viszont megszilárdultak.

A törpebolygó dűnéit 35 kilométer per órás szél formálja, mely a hegyek csúcsairól fúj le finomszemcsés, fagyott metánrészecskéket.

A Plútó dűnéi hasonlítanak néhány földi dűnére, például a kaliforniai Death Valley-ben (Halál völgyében) vagy a kínai Taklamakán-sivatagban lévőkre, bár összetételük más - mondta el Radebaugh. Dűnéket a Naprendszer más területein is találtak, például a Marson és a Vénuszon, a Szaturnusz Titán nevű holdján és a Neptunusz Triton nevű holdján - mondta Eric Parteli, a Kölni Egyetem kutatója.
Parteli szerint a Plútó dűnéi valószínűleg az elmúlt 500 ezer évben formálódtak.

(MTI)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!