Mégsem a hatalmas kőtömb okozta a vulkánkitörés elől menekülő férfi halálát

Massimo Osanna, a pompeji régészeti lelőhely igazgatója azt mondta, nem egy hatalmas kőtömb, hanem a hamueső okozta Pompejiben annak a mozgássérült férfinak a halálát, akinek maradványait májusban fedezték fel a régészek a Vezúv lábánál.

A 35 éves férfi csontjainak vizsgálata alapján állapították meg a régészek, hogy a férfi mozgáskorlátozott lehetett, és ezért nem volt képes időben biztonságos helyre menekülni a Vezúv kitörésekor, 79-ben.

Kezdetben a szakemberek azt gyanították, hogy a lezúduló lávafolyam által elsodort,

mintegy 300 kilogrammos kőtömb nekivágódott a férfinak és agyonütötte.

A tetem részletes vizsgálata után azonban megváltoztatták a véleményüket, és közölték, hogy

nem kőtömb ölte meg, hanem a vulkáni hamu és a por fojtotta meg a férfit.

Erről árulkodik az áldozat szélesre tárt szája, az áldozat fogai is teljesen jól konzerválódtak.

Ennek az embernek a halála még rettenetesebb volt, mint azt korábban feltételeztük. A kőtömb gyors halált idézett volna elő

- mondta Osanna.

Olasz médiajelentések szerint az áldozat nyitott szája hasonlít Edvard Munch norvég festő Sikoly című világhírű festményéhez.

A maradványok elemzésének eredményeit a közeljövőben fogják részletesen ismertetni, és egy tudományos tanácskozás témája is lesz.

A hátán fekvő férfi csontvázát a közelmúltban felfedezett és jelenleg is feltárás alatt álló balkonos sikátor, a vicolo dei Balconi és az Ezüstlakodalom házáról elnevezett utcácska, a vicolo delle Nozze d'Argento sarkán találták meg a város egy eddig feltáratlan, nagyjából 66 hektáros területén folyó munkálatok során.

Pompeji 20 ezer lakójának jelentős része meghalt a Vezúv 79-es kitörésekor, amikor a várost maga alá temette egy réteg láva, sár és por. Csak a 18. században fedezték fel az elfeledett város nyomait, benne számos nagyon jó állapotban megőrződött holttesttel, amelyek még abban a pozícióban voltak a rétegek alatt, amelyben egykor az életükért küzdöttek.