A magasabb stressz-szinttel élő embereknek több gyulladás van az artériáiban, ami nagyobb kockázatot jelent a szívbetegségekre.
A sok stresszt átélők átlag 35%-ának alakul ki valamilyen kardiológiai "eseménye" öt éven belül.
Mivel legtöbbünknek nincs lehetősége egyik napról a másikra csak úgy kilépni munkahelyéről, ezért rendkívül fontos, hogy megtanuljuk azokat a technikákat, amelyekkel csökkenthetjük a napi feszültség mérgező hatását.
Egy egyszerű „sajnos, nem" hasznos segítség lehet. Rendszeresen túlhajszoljuk magunkat, és a saját szükségleteinket mások igényei mögé helyezzük. Néha mondjunk nemet. Ettől nem leszünk értéktelenebbek.
Törekedjünk arra, hogy legalább naponta egyszer lazítsunk egy kicsit. Csukjuk be a szemünket és vegyünk 10 mély lélegzetet az irodánkban, állítsunk össze egy nyugtató zenékből álló listát az ingázásunk idejére.
A meditáció az agyunk vírusirtó szoftvere, észleli a stresszt és megakadályozza, hogy az befolyásolja a fizikai és a lelki egészségünket.
Egy 2013-as kutatásban azt találták, hogy azoknak a felnőtteknek a szervezetében alacsonyabb volt a cortisol nevű stressz hormon szintje, akiknek megtanították a meditáció alapjait. Ha pedig álmatlanságban szenved, akkor az altató meditáció segíthet hamar álomba merülni.
Egy 2015-ös egyesült királyságbeli kutatásban kimutatták, hogy az a fő oka annak, hogy az emberek nem tudnak változatni az életmódjukon, hogy túl fáradtak a koncentráláshoz. Megmutatjuk, hogy miként összpontosítsunk egy nagyszerű évre.
Ha egyszer rájöttünk, hogy valamely étkezés vagy tevékenység különösen álmossá tesz, akkor könnyebb ezen változtatni.
Miután megírtuk a napi teendők listáját, kérdezzük meg magunktól, hogy melyik feladatot kell mindenképpen elvégeznünk – és melyek kevésbé realisztikusak vagy lényegtelenebbek.
Ez alá írjuk le a mit ne tegyünk című listát is. Húzzunk vonalat a két lista közé, ezzel tudatosítva, hogy kerülnünk kell az energiapocsékoló tevékenységeket.
A legtöbbünk nem úgy gondol az alvásra, mint amikor aktívan csinálunk valamit, tehát nem tervezzük meg. Ha azonban beleírjuk a naptárunkba, akkor hangsúlyt kap! Ugyanúgy, mint az edzésre vagy a munkahelyi tárgyalásokra betervezett idő, az alvással töltött idő is napirendi ponttá, szentté válik.
A munkahelyi stressz okozta egészségügyi kockázatok a magyar munkavállalók több mint negyedét érintik, az ebből fakadó költségeket, az egészségkárosodás mellett a gazdaságnak okozott károkat évente 440 milliárd forintra becsülik.
Stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor gyengülni kezd. A mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, és ennek komoly egészségügyi kockázatai lehetnek.
Az előbbi praktikák alkalmazásával többet tudunk pihenni, nyugodtabban dolgozni és hatékonyabban tudunk fellépni a napi stressz ellen!