Alaposan átírhatja a földtörténetet egy most feltárt dinoszaurusz

Illusztráció az őslényről

Átírhatja Kína földtörténetét egy újonnan felfedezett dinoszaurusz, amelyről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.

A nagy testű, hosszú nyakú, növényevő szauropodák kládjának legújabb tagjaként azonosított Lingwulong shenqi nagyjából 174 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban élt a mai Kína északi területén. A tudósok úgy vélik, hogy Kelet-Ázsia akkor már leválóban volt a Pangaea szuperkontinensről.

A Lingwulong lehet azonban a bizonyíték arra, hogy ez mégsem így volt.

A Lingwulong ugyanis a neoszauropodák csoportjába tartozott, amelyről ez idáig úgy vélték a kutatók, hogy nem jutott el Kelet-Ázsiába, mivel a csoport csak az után bukkant fel a Pangaeán, hogy Kelet-Ázsia levált a szuperkontinensről.

A felfedezésünk tehát azt sugallja, hogy Ázsia keleti része akkoriban még mindig összekapcsolódott más kontinensekkel

– mondta Hszing Hszü, a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa, a tanulmány vezetője.

Philip Mannion, a londoni Imperial College munkatársa, a tanulmány egyik szerzője „kétszeresen is meglepőnek” nevezte a felfedezést. Mint elmondta, a Lingwulong nem csupán a legrégebbi ismert tagja a neoszauropodáknak, hiszen 15 millió évvel korábban bukkant fel, mint a csoport bármely másik ismert tagja, hanem első Ázsiából származó képviselője is egyben.

A Pangaea szuperkontinens mintegy 180 millió évvel ezelőtt kezdett széttöredezni. A feltételezések szerint a szétválás során egy, a Vörös-tengerhez hasonló, de annál nagyobb vízrengeteg alakult ki a mai Kína területe és a szuperkontinens többi része között, megakadályozva az állatok átjutását.

A mostani felfedezés azt sugallja, hogy a neoszauropodák még az előtt érkeztek a mai Kelet-Ázsia területére, hogy bármiféle természetes akadály keletkezett volna

– tette hozzá Mannion.

Noha a neoszauropodák Pangaea más részein – a mai Észak-Amerika, Európa és Kelet-Afrika területein – is nagy számban előfordultak, egészen mostanáig nem sikerült 160 millió évesnél régebbi fosszíliákat találni tőlük.

A lenyűgöző sárkány

A Lingwulong shenqi azt jelenti, hogy „lenyűgöző sárkány Lingvuból”, arra a városra utalva, amely a legközelebb esik az állat felfedezésének helyéhez. A kutatók legkevesebb 8-10 egyed csontjait tárták fel. A legnagyobb példány közülük 17,5 méter hosszú lehetett.

A Lingwulong meleg, nedves környezetben élt, a dús növényzetet egyebek között tűlevelű fák és páfrányok alkották. Az állat nyaka nem volt olyan hosszú, mint néhány másik szauropodáé, valószínűleg a talajhoz közeli növényekből csemegézett. Mivel a kutatók sok példányt találtak egy helyen, ezért úgy vélik, hogy a többi szauropodához hasonlóan a Lingwulong is csordákban élt.
A Lingwulong arra is bizonyítékul szolgálhat, hogy ezek a dinoszauruszok az eddig véltnél jóval előrébb tartottak az evolúciós fejlődésben.

Illusztráció az őslényről Forrás: Zhang Zongda

Az újonnan felfedezett Lingwulong és a közelmúltban azonosított Ingentia – a korai szauropodák egy neme – is a dinoszauruszok azon szokatlan képességét bizonyítják, hogy anatómiai szempontból nézve már az evolúciós fejlődésük kezdetétől fogva képesek voltak a megújulásra

– mondta Cecilia Apaldetti, az argentínai San Juan-i Nemzeti Egyetem paleontológusa.

„Ez tette lehetővé számukra, hogy évmilliókon keresztül uralkodjanak csaknem az összes földi ökoszisztémában. Ez az »anatómiai sokszínűség« volt feltehetőleg az egyik olyan evolúciós kulcs, amely lehetővé tette számukra, hogy a bolygó történetének egyik legsikeresebb gerinceseivé váljanak” – tette hozzá a szakember.

Forrás: BBC, MTI