Svetlana Jevrejeva, a southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Intézet munkatársa és kollégái kiszámították, hogy a 2 Celsius-fok feletti felmelegedés (ami a legrosszabb várható forgatókönyv) éves költsége 2100-ra elérheti a globális GDP 3 százalékát is.
A szakértők úgy vélik, a pénz nagy része az árvizek okozta kárelhárításra, illetve a megnövekedett tengerszinttel szembeni védekezésre fog elmenni.
A kutatócsoport azt is megvizsgálta, mennyivel emelkedne a tengerszint, ha a célokat nem sikerül megvalósítani. 1,5 Celsius-fokos növekedés alatt a tengerszint-emelkedés középértéke 0,52 méter lenne, 2 Celsius-fok fölötti hőmérséklet-emelkedés esetén ugyanez az érték már 0,63 méterre ugrana.
Leginkább az olyan országok, mint Kína, ahol a partközeli régiók kiterjedtek, és rengeteg ember lakik ezeken a területeken.
A part menti nagyvárosok a már létező infrastruktúrájuk miatt valószínűleg védettebbek lesznek, míg a szigetországok és a fejlődő országok partvidéki városait súlyosabban érintik majd az eljövendő hatalmas árvizek. Annyi biztos, hogy a tengerszint-növekedés problémája minden tengerparttal rendelkező országnak súlyos fejtörést fog okozni, és ehhez a helyzethez adaptálódniuk kell az érintetteknek, véli Jevrejeva.
Jevrejeva szerint az előrejelzésnek mindenképpen ösztönöznie kellene a világ vezetőit a cselekvésre.
Ha nem sikerül elérni a 1,5 Celsius-fokos és a 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklettel kapcsolatos célokat, akkor a tengerparti régiók mentén az árvizek kockázata drasztikusan megugrik, ezzel párhuzamosan pedig az anyagi károk is jelentősebbek lesznek
– fejtette ki a kutató.
Egy mostanában közölt kutatás szerint az Egyesült Királyság nem fogja tudni annyira lecsökkenteni a 2020-as és 2030-as évekig az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a másfél Celsius-fokos érték tartható legyen. Egyes modellek szerint a felmelegedés mértéke már néhány évtizeden belül átlépheti a másfél Celsius-fokos határt is.
Forrás: New Scientist