Az éghajlatkutató, akit a Nagy-Britanniában tapasztalható szárazságról és hőhullámról kérdeztek, azt mondta:
egy adott hely szélsőséges időjárásáért nem felel a klímaváltozás,
de azért igen, hogy ezekből egyre több van és egyre erősebbek.
Mika János kifejtette: a globális klímaváltozás önmagában csak körülbelül egy Celsius-fokot tesz hozzá mindenhez, de egy-egy helyen sokkal többet.
Ugyanis az északi területek gyorsabban melegszenek, csökken a hőmérsékletkülönbség dél és észak között,
valamint csökken a nyugati szelek áramlása is.
Amikor nyugati szél fúj, akkor körülbelül olyan légtömeg érkezik egy adott terült fölé, amilyen oda való, a különösen nagy anomáliák ilyenkor ritkán fordulnak elő.
Ellenben, fűzte hozzá, ha például anticiklon hatása érvényesül - amely a legkellemetlenebb nyáron, mert derült az idő, süt a nap, nem mozdul a levegő és nagy a légszennyezettség -,
akkor a hőmérsékleti többlet hat fokkal nagyobb, mint az átlag.
Mika János úgy összegzett: ezeket időjárási tényezők okozzák egy adott helyen, ám azért, hogy ezek egyre gyakoribbak és változó helyeken évről évre létrejönnek,
már egyértelműen a klímaváltozás a felelős.
Nagyon nagy valószínűséggel az ember okozza a változást, tehát az ember tudná elejét venni, lefékezni is - fűzte hozzá a szakember.