Kimozdítottuk az egyensúlyából a Földet

Az antarktiszi Adélie-föld bolygónk legszélviharosabb területei közé tartozik

Az Antarktisz 800 ezer éves történetét tárta fel az idők folyamán újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett minta. Az úgynevezett jégmag még a globális klímaváltozásra is válaszokat adott a most zárult konferencián, amelyet a svájci Davosban tartottak. A tanácskozáson az Origo tudósítója is részt vett, ahol a világ azon vezető szakértői és döntéshozói mutatták be új eredményeiket, akik az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon dolgoznak.

Több mint 1500 sarki szakértő találkozik évről évre az alpesi országban, hogy megvitassák az aktuális kérdéseket és a következő lépéseket a sarki régiókban folytatott kutatásokra. A tíz napos tanácskozáson fontos szerephez jutottak a régmúltban felgyűlt jégmagok, amelyeket a kutatók jégfúrással nyertek a tömbökből. A csapdába esett levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segített a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában.

Rendkívüli különbségeket fedtek fel

Az Antarktisz belsejében található jég hóból származik, emiatt réteges szerkezetű. A jégmagok (amelyek akár több kilométer hosszúak is lehetnek) egyre növekvő hálózata feltárja az elmúlt 800 ezer év antarktiszi klímáját és légköri összetételét. Az ezekből nyert adatok megmutatják az üvegházhatást okozó gázok és a globális éghajlat közötti szoros kapcsolatot, miközben rámutatnak az Antarktisz és a távoli helyszínek közötti összefüggésekre, valamint felfedik a légkör összetételének és természetes változékonyságának különbségeit.

Az antarktiszi Adélie-föld bolygónk legszélviharosabb területei közé tartozik Forrás: Origo

Az extrém, erőt próbáló helyszíneken a kutatók tovább fúrnak a jégmagok után azzal a céllal, hogy válaszokat találjanak azokra a folyamatokra, amelyek körülbelül egy millió évvel ezelőtt történtek, és megváltoztatták a jég ciklusainak alakulását. Az évezredek távlatában több, nagy felmelegedési és lehűlési klímaciklust is végig tudtak követni. A jég elemzése többek közt azt is bizonyította, hogy bolygónk ez idő alatt nyolc jégkorszakon esett át, melyeket rövid meleg időszakok szakítottak meg. Ezek olyanok voltak, mint amilyent ma is élvezhetünk.

Egyedi mintákat találtak az Antarktiszon

Az antarktiszi jég átlagos vastagsága megközelítőleg 2000-2200 méter, amelynek eredete a késő eocén, korai oligocén időszakra tehető (körülbelül 33,9 millió évvel ezelőtt). A jegesedés legutóbbi nagy szakaszában (amely mintegy 14 millió évvel ezelőtt történt) egy 1,2-szeres növekedés kezdődött, tehát a jégtakaró egyre vastagabbá válik.

„A jelenlegi jégtakaróban talált jégmagok az elmúlt 800 ezer év adatait rejtették" – mondta Edward J. Brook, az oregoni egyetem professzora a davosi tanácskozáson. – „Az új vizsgálatok egyedi mintákat szolgáltattak, amelyek azonban néha összefüggéstelen eredményeket adtak. Így a meglévő jég maximális kora több esetben ismeretlen maradt, ám így is számos adatot nyertek ki a mintákból."

Hozzátette, hogy miközben az Antarktisz jégtáblái szó szerint megőrizték a történelmet, jelentős befolyást gyakorolnak a Föld többi részére.

Rámutattak az éghajlati korszakok sajátosságaira

A jégmagok egyedülálló módon, igen gazdag részletességgel őrzik meg az adatokat a légkör összetételéről és a jégtakaró (akár négyezer métert is meghaladó vastagságban) kiterjedéséről, amelyek a globális klímaváltozás kutatásainak fontos részét képezik. A különleges technikát igénylő mélyfúrások során a kutatók számos adatot nyertek a későbbi elemzésekhez.

Antarktiszi jégtakaró Forrás: AFP/John Sonntag

„Az antarktiszi jégmagok alapvető betekintést nyújtanak a természetes globális éghajlati korszakok sajátosságaiba" – hangsúlyozta Christo Buizert, a Nature tudományos folyóiratban is megjelent kutatás társszerzője, szintén az oregoni egyetem munkatársa. – „Látjuk a belső éghajlati változásokat, a globális biogeokémiai (az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai reakciókat tanulmányozó tudományág) ciklusok különféleségét, az antarktiszi éghajlat dinamikáját, a hirtelen éghajlati változásokat, valamint számos, egyéb adatot."

A cikk még nem ért véget, kattintson a folytatáshoz!