Noha a kolerabaktérium (Vibrio cholerae) nem okoz olyan nagy összhalálozással járó járványokat, amilyent a pestis vagy a himlő okozott, eddigi története folyamán már sok millió embert megölt ez az akut hasmenést és kiszáradást okozó betegség.
A kolera az indiai szubkontinensről származik.
Bár már a Kr.e. 400-ban is feljegyezték a pusztítását, igazi elterjedése a 19. századra tehető. Ekkor tört ki a Gangesz deltájában lévő rezervoárjából, és terjedt el szinte az egész világon.
Az ezt követő hat járványban milliók haltak meg világszerte.
A jelenleg tartó (hetedik) járvány 1961-ben kezdődött Dél-Ázsiában, 1971-ben érte el Afrikát és 1991-ben Amerikát. A kolera most már sok országban endemikus.
Magyarországon az 1831-32-es járvány, amely félmillió megbetegedést és 250 ezer halálesetet okozott, parasztlázadáshoz, úgynevezett kolerafelkeléshez vezetett.
Hazánkban az utolsó nagy járvány 1872-ben tört ki és két évig tombolt.
A kolerát okozó baktérium fő terjesztője a szennyezett víz. A vízben azonban a kolera kórokozójának, a Vibrio cholerae baktériumnak meg kell magát védenie a falánk amőbákkal szemben.
A Lausanne-i Egyetem munkatársa, Melanie Blokesch vezette kutatócsoport vizsgálatai szerint
a baktérium megszállja az amőbát. Belényomul, elrejtőzik egyik sejtszervecskéjében, ahol nem tudja az amőba felemészteni, és ott szaporodni kezd.
A tudósok azonosították azokat a molekuláris mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a baktérium számára, hogy az amőba úgynevezett ozmoregulációs szervecskéjében rejtekhelyet alakítson ki magának. Ennek a sejtszervecskének az a feladata, hogy a belső nyomást egyensúlyba hozza a külső víznyomással.
A kutatók arra is rájöttek, hogyan tud a Vibrio cholerae az általa megszállt amőbából ismét kitörni: különböző felszabaduló enzimek, valamint ostora segítségével.
A kórokozónak ezek a tulajdonságai nagy jelentőséggel bírnak az emberek megfertőzésénél is, ezért a fertőzőképesség fontos faktorai.
A szakértők feltételezése szerint a vizes élettér egyfajta kiképzőterület a baktérium számára.
Az eredmények, amelyekről a tudósok a Nature Communications című szaklapban számoltak be, arra utalnak, hogy az amőbákhoz hasonló ellenségekhez való alkalmazkodás abban is szerepet játszott, hogy a Vibrio cholera egy emberek számára is veszélyes patogénné váljon.