- A RE-LY elnevezésű kutatás adatainak újbóli elemzése szerint a két gyógyszer egyidejű szedése
főként a koponyán kívüli, emésztőrendszeri vérzés, illetve a stroke kockázatát növeli a pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél
– ismertette az eredményeket Dr. Michael Ezerkowitz a philadelphiai Thomas Jefferson University munkatársa, a kutatás vezetője. Dr. Sam Schulman, a kanadai McMaster University és Dr. James Aisenberg, a New York-i Icahn School of Medicine, Mount Sinai munkatársai a kutatáshoz csatolt kommentárjukban szintén leírják, hogy
a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a véralvadásgátlók együtt dupla problémát jelentenek.
Az adatokból kiderül, hogy a varfarin és az újabb véralvadásgátló hatóanyagnak számító dabigatran önmagában is növeli a vérzések kockázatát, a trombózisos kockázat azonban tovább nő, ha a gyógyszer mellé nem szteroid gyulladáscsökkentőt is szed a beteg.
A kétféle gyógyszer egyidejű szedése viszonylag gyakran előfordul, mivel a pitvarfibrillációval élő betegek, akik véralvadásgátlót szednek, gyakran idősek, akik oszteoarthritisz és egyéb ízületi gyulladások miatt sokszor szednek nem szteroid gyulladáscsökkentőket. Ezek a gyulladáscsökkentő hatóanyagok, például az ibuprofen, a naproxen, a meloxicam, a diclofenac és a ketorolac önmagukban is növelhetik a vérzések kockázatát.
Épp ezért a kutatók hasznosnak gondolták ellenőrizni, hogy vajon amikor e gyógyszereket varfarin vagy dabigatran hatóanyagú véralvadásgátlókkal együtt adják, akkor növekszik-e a vérzés vagy a vérrögképződés kockázata.
Az eredeti tanulmány arra az eredményre jutott hogy a 18 113 pitvarfibrillációval élő résztevő esetében a varfarin és a dabigatran napi 110 vagy 150 milligrammos adagja egyformán megfelelő volt a stroke vagy az embólia megelőzésére.
A miokardiális infarktus kockázata viszont jelentősen emelkedett a napi 150 mg-os adag esetében.
Azoknál a betegeknél viszont, akik a véralvadásgátló hatóanyag mellett nem szteroid gyulladáscsökkentőt is szedtek, 3,2 százalékról 5,4 százalékra nőtt a nagyobb vérzések előfordulási aránya. A nem szteroid gyulladáscsökkentők szedése az emésztőrendszeri vérzések nagyobb arányú előfordulásával és a gyakoribb kórházi ápolással is összefüggést mutatott.
Az új kutatás szerint a stroke és az embólia kockázata jelentősen nőtt a nem szteroid gyulladáscsökkentők szedése mellett. Az ischémiás stroke kockázatának növekedése mellett azonban az agyvérzés kockázata hasonló maradt, mint azoknál, akik nem szedtek a véralvadásgátló mellett nem szteroid gyulladáscsökkentőt. A nem szteroid gyulladáscsökkentők nem csorbították a dabigatran 110 és 150 mg-os dózisának a varfarinhoz viszonyított stroke- és embólia-megelőző képességét.
A szerzők a kutatás korlátjaként említik meg, hogy a résztvevők időnként elkezdhették és abbahagyhatták a nem szteroid gyulladáscsökkentők szedését, és nincs adat a nem szteroid gyulladáscsökkantők típusát és a szedésük okát illetően. A kutatás kezdetén nem mérték fel az oszteoarthritisz, a sokízületi gyulladás és más gyulladásos betegségek előfordulási gyakoriságát, ami részben magyarázatot adhatnak a nem szteroid gyulladáscsökkentők szedésére. A kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön a nem szteroid gyulladáscsökkentők más gyógyszerekkel való kölcsönhatása a pitvarfibrillációs betegek estetében.
Az orvosoknak azonban már most okuk van figyelmeztetni a véralvadásgátlót szedő betegeket, hogy ne használják túl a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat.
Az olyan fájdalomcsillapítók szedése sem megoldás, amelyek nem rendelkeznek gyulladáscsökkentő hatással, hiszen az ízületi gyulladásokban magát a gyulladást is kezelni kell, nem csak a fájdalmat.
A nem szteroid gyulladáscsökkentőkről korábban is tudni lehetett, hogy növelik a vérzések kockázatát, különösen az idősek esetében, de eddig általában a gyomorvérzéseket hozták velük kapcsolatba. Dr. Schulman szerint most
egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a vérzés a belekben is felléphet.
A kutatás során meglepő volt, hogy nagyon kevés az olyan beteg, aki nem szteroid gyulladáscsökkentőt szed együtt a protonpumpa-gátlóval. Ez ugyanis védi a gyomrot, bár a bélvérzések ellen nem jelent védelmet.
- Amíg nem állnak rendelkezésre biztonságos gyulladásgátló gyógyszerek addig a kockázatokat kell menedzselniük az orvosoknak – állítja Dr. Schulman. A ciklooxigenáz-2 gátló gyógyszereket például kapcsolatba hozzák a vérzések gyakoriságának csökkenésével, ugyanakkor nem rontják a vérlemezkék működését, és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkeznek.