Korábban akkor mondták egy párra, hogy meddő, mikor egy éven keresztül sikertelenül próbálkoztak, és a nőnek nem sikerült teherbe esni. Mára árnyaltabb a definíció, és nemcsak időtartamhoz, hanem az életkorhoz is kötik a meddőség definícióját – nem mindegy, hogy 35 év feletti vagy 35 év alatti nőről van szó.
A mai, korszerű technikák mellett olyan kijelentést, hogy valakinek nem lehet gyermeke, már nem teszünk, minden esetben igyekszünk segíteni.
Ha rendszeres házasélet mellett, 6-8 hónap próbálkozás után nem alakul ki a terhesség, akkor érdemes felkeresni egy szülész-nőgyógyászt, hogy az általános kivizsgálást megkezdjük” – mondja dr. Tóth Alexandra.
A legelső találkozás alkalmával a nőgyógyász részletes anamnézist vesz fel, melynek célja a beteg kórtörténetének, valamint jelen panaszainak megismerése és rögzítése.
„A beszélgetés során az általános egészségi állapotra kitérő kérdések kerülnek elő, mint a gyógyszerszedés, a családban előforduló betegségek, valamint a páciens szülészeti anamnézisre fókuszálunk, vagyis, hogy volt-e már terhes valaha, illetve szült-e már. A meddőségnek ugyanis több formája van: az elsődleges, amikor az illető még terhes sem volt, és a másodlagos, amikor már volt terhesség, esetleg szülés is, de nem sikerül a gyermekáldás. Ezeket mind mérlegelnünk kell abból a szempontból is, hogy hogyan kezdjük meg a kivizsgálást” – hangsúlyozza.
A konzultáció során a szakember ismerteti a kivizsgálások menetét, különös tekintettel a nőgyógyászati szűrővizsgálatokra, mint rákszűrés és az általános nőgyógyászati ultrahang.
„Nőgyógyászati általános ultrahang alatt a kismedencei ultrahangot értjük, amivel fel tudjuk térképezni az esetleges problémákat. Nagyon fontos továbbá a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat, ami egy speciális nőgyógyászati ultrahangvizsgálat, ezt HyCoSy vizsgálatnak hívják. Kontrasztanyagot fecskendezünk a méh üregébe, amelyet ultrahanggal követünk, és ezáltal olyan elváltozásokat is tudunk azonosítani, melyeket hagyományos nőgyógyászati UH-val esetleg nem, vagy csak nehezebben vettünk volna észre” – mondja a Belvárosi Orvosi Centrum nőgyógyásza.
Ha a méhüregben van probléma, rendszerint egy rövid, altatásos nőgyógyászati kisműtét jelenthet megoldást. „Nagyon sokszor előfordul, hogy apróság áll a háttérben, ami könnyen kezelhető. A nőgyógyászati kivizsgálás mellett a szexuális úton terjedő kórokozók szűrésére is különös hangsúlyt kell fektetni, mert előfordulhat, hogy tünetek nélkül, de kórokozók okoznak problémát. Ezzel párhuzamosan zajlanak a női, nemi hormonokra fókuszáló vérvételek, melyek a ciklus adott napjaihoz köthetők, és külön figyelmet kap a pajzsmirigyhormon, a prolaktinszint és a D-vitamin-szint."
Ha bármi eltérés igazolódik, más szakterületről is javasolják szakorvos bevonását, például endokrinológiával foglalkozó belgyógyász szakorvost vagy immunológust.
„Fontos, hogy ezek a szakorvosok, akik segítik a szülész-nőgyógyászok munkáját, jártasak legyenek a meddőség kezelésében. Más egy általános belgyógyász szakorvos és az a belgyógyász, aki endokrinológiára, esetleg meddőséget okozó, nőgyógyászati kórképekre – mint a policisztás ovárium szindróma – szakosodott” – teszi hozzá.
Kiemelten fontos, hogy a párnak ne csak a női tagja, hanem a férfi is vegyen részt a számára javasolt vizsgálatokon, hisz a friss felmérések szerint a meddőség hátterében 40%-ban női eredetű, 40%-ban férfi eredetű problémák állnak, a maradék 20 százalék pedig közös. „Érdemes az elejétől a férfi partnerre is koncentrálni, az ő kivizsgálásuk viszonylag könnyebb, kevesebb invazív beavatkozást igényel. A férfi meddőség kivizsgálását andrológus szakorvos végzi, és ő határozza meg a további lépéseket.”
Forrás: Belvárosi Orvosi Centrum, purecom