Különös folt terpeszkedik a holdon, ahol életet sejtenek

Az Europé felszíne egy művészi illusztráción

Kétségtelenül a Naprendszer egyik legizgalmasabb égiteste a Jupiter jeges holdja, az Europa. Főként azért terelődött rá az utóbbi időkben a figyelem, mert a jégpáncél alatt rejtőző globális óceán akár különböző életformákat is rejthet, nem csoda, ha egyre több küldetést, valamint kutatást terveznek alapos felderítésére. Nemrég elkészítették a jégvilág hőtérképét is, ami ugyancsak tartogat izgalmas meglepetéseket. Leginkább az a hatalmas, körülbelül 300 kilométeres kiterjedésű „hidegzóna” birizgálja a kutatók fantáziáját, aminek eredetére egyelőre nem találtak minden igényt kielégítő magyarázatot.

Samantha Trumbo, a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatója és kollégái az ALMA (Atacama Large Millimeter Array) nevű, 50 teleszkópot magába foglaló távcsőhálózattal vizsgálták az Europa felszíne által kisugárzott hőt. A műszerek négy, egymást átfedő hőképet szolgáltattak, amelyek együttesen kirajzolták az égitest teljes hőtérképét.

Nem igazán a hideg foltok érdekeltek minket, inkább a forrópontokra voltunk kíváncsiak, a hidegpontok ugyanis geológiai aktivitásra utalnak

– mondta Trumbo. Akadt viszont egy hidegfolt, ami felkeltette a kutatók érdeklődését. A terület csupán 9 Celsius-fokkal volt hűvösebb, mint a környező régiók, a szakértők szerint az eltérés mégis jelentősnek mondható.

Az Europa felszíne egy művészi illusztráción Forrás: leemage/©Ron Miller/Novapix/Leemage/Ron Miller

A hidegfoltot övező rejtélyt jelen pillanatban két elmélettel próbálják magyarázni:

vagy egyszerűen arról van szó, hogy az itteni felszín kevesebb hőt sugároz ki, vagy tovább tart felmelegítenie a napfénynek, mint a hold többi részét.

Ott van-e a folt, vagy csupán „illúzió”?

A jelenség hátterében az állhat, hogy a 300 kilométeres kiterjedésű térség jegének összetétele markánsan eltér a hold többi részétől, emiatt pedig a hő nehezebben jut keresztül rajta. Egy másik teória szerint viszont a helyi felszín textúrája az, ami a jelet eredményezi.

„Ha a folt valódi, akkor egy nagyobb jégtakarónak kell lennie, talán fiatalabb is, mint a felszín többi része, mert még nem töredezett szét” – véli Jessica Noviello, az Arizonai Állami Egyetem munkatársa. „Az Europán inkább valami fiatalabb képződményt tanulmányoznék, mert az igen sokat elmondana a hold korábbi állapotáról, és annak változásáról” – tette hozzá a kutató.

A Trumbo és csapata által alkalmazott modell a Galileo-űrszonda limitált adatkészletén, valamint a hold felszínének albedóján, azaz fényvisszaverő képességén alapult.

Éppen ezért több szakértő megkérdőjelezi a most detektált hidegfolt létezését.

Egy dolog azonban biztosra vehető: az eredmények megerősítéséhez további kutatásokra lesz szükség. A tanulmányról bővebben az alábbi linkre kattintva lehet olvasni.