A New York-i merényleteknek hivatalosan 2753 áldozata volt, közülük azonban több mint ezer ember maradványait nem sikerült azonosítani.
A New York-i igazságügyi orvosszakértői hivatal 2001-ben a maradványok megőrzése mellett döntött,
remélve, hogy a technológiai fejlődés idővel lehetővé teszi az áldozatok azonosítását, békét hozva a gyászoló családok számára.
Az elmúlt években végbement technológiai fejlődésnek hála 2013 óta öt áldozat maradványait sikerült azonosítani.
Új módszerük révén a kutatóknak
a közelmúltban egy újabb áldozatot sikerült azonosítaniuk:
a 26 éves Scott Michael Johnson pénzügyi szakemberként dolgozott a terrortámadás által ledöntött Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyainak egyikében.
A hivatal bűnügyi laboratóriumát vezető Mark Desire és munkatársai azokat a csonttöredékeket vonták újabb elemzés alá,
amelyeket már számos alkalommal megvizsgáltak, mindezidáig sikertelenül.
Desire szerint az úgynevezett World Trade Center Protocol elnevezésű eljárást Argentínában, Kanadában, a Dél-afrikai Köztársaságban és a világ egyéb részein történt vonat- és repülőgép-balesetek, valamint terrortámadások áldozatainak azonosítására is használják.
A módszer lényege, hogy a szakemberek először megtisztítják a csontot, szétmorzsolják, vegyi anyagokat adnak hozzá, majd az inkubált mintából megpróbálnak DNS-t kivonni.
Minél jobban sikerül összezúzni a csontot, annál nagyobb valószínűséggel sikerül DNS-t is kinyerni a károsodott anyagból.
A szakemberek most egy újabb lépéssel egészítették ki az eljárást: folyékony nitrogénbe helyezik a csontot, amely ezáltal törékenyebbé válik, majd addig rázzák, amíg porrá zúzódik.
(Forrás: MTI)