Halálos ugrás a sötétbe

Szálasi megérkezik a Honvédelmi Minisztériumhoz

1944. október 15-én az országot váratlan meglepetésként érte Horthy Miklós kormányzó rádiószózata, amelyben bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. A kiugrási kísérlet azonban a rossz előkészítés és belső árulás miatt már aznap délutánra összeomlott. Hetvennégy éve, 1944. október 16-án a kora reggeli óráktól kezdve egymást követték a drámai események, amelyek eredményeként a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német szuronyok segítségével hatalomra juttatott fantaszta vezére, Szálasi Ferenc alakíthatott kormányt a budai Sándor-palotában. A nyilas hatalomátvétellel kezdődött el a 20. századi magyar történelem egyik legtragikusabb fejezete.

Megjelenik a vörös csillagos orosz medve a Kárpátok hágóin

1944. kora őszén már nem az volt a kérdés, hogy a náci Németország elkerülheti-e a totális összeomlást, hanem csak az, hogy hány hónapig húzódhat még el a Harmadik Birodalom agóniája. Június 6-án az angolszász-szövetségesek sikeres partraszálló hadműveletet hajtottak végre Normandiában.

1944. június 6-án az angolszász szövetségesek sikeresen partra szálltak Normandiában Forrás: U.S. National Archives

A második front megnyitása halálos harapófogóba szorította a szovjet arcvonal poklában lassan de biztosan felemésztődő német haderőt, amely már 1942 végétől tartós defenzívába szorult a keleti fronton.

1942 őszétől a Wehrmacht defenzívába szorult a keleti fronton Forrás: Bundesarchiv

Az 1944. június 22-én elindított elsöprő erejű Bagratyion-hadművelet, a „szovjet Barbarossa",

amely a második világháború egyik legnagyobb szárazföldi offenzívája volt,

augusztus közepére kiverte a Wehrmacht megtépázott alakulatait Belorussziából illetve a még német megszállás alatt álló szovjet területekről, és a Vörös Hadsereg felvonult a Harmadik Birodalom keleti határaira.

Az 1944. június 22-én megindult Bagratyion-hadművelet kisöpörte a németeket a Szovjetunió területéről Forrás: Ria/Novosti

Augusztus 23-án I. Mihály román király Bukarestben letartóztatta Antonescu tábornagyot,

Hitler legfőbb kelet-európai szövetségesét, és Románia - immár szovjet szövetségben - szembefordult a náci Németországgal.

I. Mihály román király letartóztatta Antonescut, és átállt a szövetségesek oldalára Forrás: Wikimedia Commons

A sikeres román kiugrás következményeként

a Hans Friessner vezérezredes parancsnoksága alatt álló német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport napokon belül a megsemmisülés szélére sodoródott,

a szovjet magasabb egységek pedig megjelentek a Kárpátok-térségében.

Hans Friessner vezérezredes, a tönkrevert Dél-Ukrajna hadseregcsoport parancsnoka Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Miután a szeptember 13-án elindított erdélyi magyar offenzíva, a hadtörténelembe csak tordai csataként bevonult ellentámadás kifulladt, a Vörös Hadsereg alakulatai szeptember 22-én Makó térségében átlépték az ország trianoni határát is.

A kormányzó ismét aktivizálja magát

A náci Németország számára katasztrofálissá vált hadi helyzet cselekvésre sarkallta az 1944. március 19-i német megszállás után az ország élén meghagyott, ám tényleges cselekvőképességétől megfosztott Horthy kormányzót.

Német megszállók Budapesten, 1944. március 19-én Forrás: Bundesarchiv

Horthy először július elején aktivizálta magát, a budapesti zsidóság deportálásának megakadályozásával.

Horthy 1944 júliusában az Esztergomban állomásozó 1. páncélos hadosztály alakulatainak Budapestre vezénylésével megakadályozta a fővárosi zsidóság deportálását Forrás: Wikimedia Commons/ National Library of France

Horthy a német nyomásra kinevezett, és a Harmadik Birodalom érdekeit mindenben szolgalelkűen kiszolgáló Sztójay-kormányt már júliusban megpróbálta eltávolítani, hogy helyébe egy hozzá hű kabinetet állítson, az ország háborúból való kivezetésének céljával.

Sztójay Döme (a képen középen) korábbi berlini magyar nagykövet szolgalelkűen teljesítette a németektől kapott parancsokat Forrás: Bundesarchiv

Edmund Veesenmayer budapesti német követ és Adolf Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottjának durva fenyegetésekkel tarkított fellépésére azonban

a kormányzó ekkor még visszakozásra kényszerült.

A román átállás után viszont gyökeresen megváltozott a helyzet.

Edmund Veesenmayer budapesti német nagykövet, és "teljhatalmú birodalmi megbízott" Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Horthy a németek beleegyezése illetve Veesenmayer tudta nélkül puccsszerűen elcsapta a Sztójay-kormányt, és augusztus 29-én hívét, Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké. A miniszterelnök azt a bizalmas feladatot kapta Horthytól,

hogy haladéktalanul fogjon hozzá a szövetségesekkel való titkos fegyverszüneti tárgyalások megkezdéséhez,

és az ország mielőbbi kivezetéséhez a háborúból.

Egyedül Moszkva illetékes a fegyverszünet kérdésében

Ahhoz azonban már nem volt elég ereje a kormányzónak, hogy Veesenmayer követelésével szemben megakadályozza a volt Sztójay-kormány néhány németbarát tagja, köztük Jurcsek Béla földművelésügyi, és Remény-Schneller Lajos pénzügyminiszter beemelését az új kabinetbe,

akikről pedig köztudott volt, hogy a németek spiclijei.

Lakatos Géza vezérezredes 1944. augusztus 29-én lépett hivatalba, mint miniszterelnök Forrás: Wikimedia Commons

Emiatt alakult ki az a skizofrén helyzet, hogy Horthy az új kormányt sem avathatta be a kiugrással kapcsolatos terveibe.

Horthy rezidenciáján, a budai királyi várban egyfajta titkos árnyékkabinetként működő, a kormányzó menyéből, Ambrózy Gyula kabinetfőnökből, Tost Gyula alezredes szárnysegédből, és ifj. Horthy Miklósból álló konspiratív módon tevékenykedő „kiugrási iroda" elsősorban a nyugati hatalmakkal keresett kapcsolatot.

Horthy Miklós családja köréban, a kenderesi kúriában. A kép jobb szélén ifj. Horthy Miklós látható Forrás: Origo

A szövetséges nagyhatalmak képviselői, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök, és Joszif V. Sztálin szovjet pártfőtitkár azonban már az előző év novemberében Teheránban lezajlott csúcstalálkozójukon megállapodtak arról,

hogy Kelet-Európa, és benne Magyarország a háború után szovjet érdekszférába kerül.

A "három nagy", Sztálin, Roosevelt és Churchill az 1943 végén megtartott teheráni értekezleten Forrás: Wikimedia Commons

Amikor Náday vezérezredest ,

a kormányzó bizalmasát szeptember derekán kalandos úton kiküldték Rómába az angolszász szövetségesek dél-európai főhadiszállására,

hogy kieszközölje az amerikai-brit fegyverszünetet, azt a választ volt kénytelen hazatáviratozni szeptember 22-én,hogy a fegyverszüneti tárgyalások kérdésében egyedül Moszkva illetékes.

Elérkezett az utolsó esély, a cselekvés ideje

Horthy kormányzó belátta, hogy le kell nyelnie a keserű békát, és Moszkvához kell fordulnia. A „kiugrási iroda" a várban működtetett titkos rádióadó segítségével fel is vette a kapcsolatot a szovjet szervekkel.

Horthy 1944 nyarán végleg elszánta magát arra, hogy fegyverszünetet kér a szövetségesektől Forrás: Wikimedia Commons

Miután Moszkva nyitott volt a tárgyalásokra, szeptember végén a legnagyobb titokban és kalandos körülmények között magyar fegyverszüneti delegáció utazott a szovjet fővárosba, az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagy, a csendőrség felügyelőjének vezetésével.

Faragho Gábor altábornagy (később vezérezredes) a csendőrség felügyelője, és a moszkvai magyar fegyverszüneti delegáció vezetője Forrás: Origo

Rövid, de intenzív tárgyalások után október 11-én, a Faragho vezette magyar delegáció aláírta a Kremlben az ideiglenes fegyverszüneti megállapodást.

Vjacseszlav Moltov szovjet külügyminiszter (a kép bal szélén) vezette szovjet részről a fegvyerszüneti tárgyalásokat. Középen Averell Harriman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete áll, Churchill mellett, a brit kormányfő 1944 októberi moszkvai látogatása idején Forrás: Wikimedia Commons

Ebben a magyar fél kötelezettséget vállalt a szovjet csapatokkal szembeni ellenségeskedés beszüntetésére, valamint hogy hadat üzen Németországnak, továbbá az 1937-es határok visszaállítására is.

Erdély egy részének visszatérése a revíziós politika addigi legnagyobb sikere volt. Az 1944 október 11-én aláírt ideiglenes fegyverszüneti megállapodás előírta, a visszacsatolt területek kiürítését Forrás: Wikimedia Commons

Az ideiglenes fegyverszüneti megállapodást az éppen Moszkvában tárgyaló brit miniszterelnök, Winston Churchill, valamint a moszkvai amerikai nagykövet, Averell Harriman útján Roosevelt elnök is tudomásul vette.

Churchill és Sztálin a brit miniszterelnök 1944 októberi moszkvai látogatásán Forrás: Wikimedia Commons

Ezzel elérkezett a cselekvés ideje, a legutolsó esély annak elkerülésére, hogy az ország pusztító utóvédharcok színterévé váljon.

Elszáll a Führer maradék bizalma is

Közben azonban a németek sem tétlenkedtek. Adolf Hitler a Kállay-kormánynak a német hírszerzés tudomására jutott különbéke-tapogatózási kísérletei óta nem bízott meg Horthyban, de ennek ellenére az ország megszállása után is, egészen 1944 őszéig a kormányzó személyében látta az ország belpolitikai stabilitásának legfontosabb garanciáját, ezért nem járult hozzá az elmozdításához.

Hitler tudomással rendelkezett Kállay Miklós nyugati szövetségesek felé tett tapogatózásairól Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

1944. szeptember elején azonban a Führer maradék bizalma is elszállt. A németek már augusztus végétől sejtették, hogy a kormányzó titkos lépéseket tesz a kiugrás érdekében, még ha nem is ismerték a pontos részleteket.

Hitler nem bízott meg Horthyban Forrás: Bundesarchiv

Amikor azonban Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke szeptember 12-én látogatást tett a Führer főhadiszállásán, és a szeptember 8-i koronatanácson (a kormányzóval és a vezérkari főnökkel kibővített minisztertanácson) hozott határozat szellemében a dél-erdélyi szovjet előretörés megakadályozására öt páncélos hadosztály azonnali átvezénylését kérte a németektől azzal, hogy ha nem kapják meg a segítséget, Magyarország kénytelen lesz fegyverszünetet kérni, - minden világossá vált Hitler számára.

Vörös János vezérezredes ( aképen középen) 1944 kora őszén a Honvéd Vezérkar főnökeként vett részt a kiugrási kísérlet előkészítésében. A tábornok személyét többen is kétkulacsosnak vélik Forrás: Origo

Horthy és a Lakatos-kormány részéről óriási hiba volt ez az ultimátum, mivel ez egyértelműsítette, hogy a magyar kormány fegyverszünetre készül.

Az 1944 szeptember elején elindított dél-erdélyi magyar ellentámadás visszakergette a románokat, de a Vörös Hadsereg alakulataival szemben már nem tudták eredményesen felvenni a harcot Forrás: Wikimedia Commons

Ezért Vörös látogatása után a Führer azonnal ki is adta az utasítást a titkosszolgálat és a katonai elhárítás számára, hogy készítsék elő a magyarok „árulásának" megakadályozását.

Szálasi az SS laktanyájában készülődik a hőn áhított hatalomátvételre

Ekkor került képbe Szálasi és mozgalma. A németek egészen a Lakatos-kormány kinevezéséig hűvös távolságtartással viseltettek a nyilasvezérrel szemben, noha Szálasi már 1944 áprilisa óta kitartóan kereste a kapcsolatot a náci vezetéssel.

Szákasi Ferencet, a vezérkari akadémiát végzett tisztet, 1935-ben kényszernyugdíjazták politikai tevékenysége miatt Forrás: Wikimedia Commons

Hitlernek nem volt ínyére a Kárpát-medencei magyar szupremáciát hirdető hungarizmus amúgy meglehetősen zavaros ideológiája,

és Szálasit sem tartotta túl sokra. 1944 októberére azonban világossá vált a németek számára, hogy Horthy megbuktatása után Magyarországon nem akadna egyetlen olyan politikai tényező sem Szálasi és mozgalma kivételével, aki - Veesenmayert idézve- „...hajlandó lenne vállalni a felelősséget, ilyen szörnyű körülmények között."

Adolf Hitler nem sokra tartotta Szálasit, és idegenkedett a hungarista ideológiától is Forrás: Bundesarchiv

Miután Veesenmayer visszatért Budapestre Hitler főhadiszállásáról,

ahol eldőlt, hogy Szálasi és mozgalma igénybevételével fogják megakadályozni a kiugrást,

szeptember 28-án arra kérte meg a nyilasvezért, hogy személyes biztonsága érdekében – ti., hogy elkerülje a letartóztatást – helyezze magát német védelem alá.

Szálasi már mint "nemzetvezető" 1944 december 4-én Hitlernél tett látogatása alkalmával Forrás: Getty Images

Egyben azt is közölte vele, hogy a birodalmi kormány a továbbiakban egyedül őt tekinti Magyarországon felelős politikai tényezőnek.

Szálasi Ferenc így szeptember végétől egészen október 16.-ig vagy a német követség Úri utcai épületében, vagy pedig az SS Hűvösvölgyi úti laktanyájában készült lázasan a hőn áhított hatalom átvételére.

A kapitány nem hagyhatja el a süllyedő hajót

A magyar fegyverszüneti delegáció Moszkvába érkezésének napján, október 8-án hajnalban, a titokban Budapestre vezényelt Otto Skorzeny SS-Obersturmbanführer (alezredes) kommandójának emberei a lakása előtt elrabolták az autójából kiszálló Bakay Szilárd altábornagyot, a budapesti I. hadtest kormányzóhű parancsnokát.

"Scarface", azaz a "sebhelyes arcú", ahogy a szövetségesek hívták a rettegett kommandós vezért, Otto Skorzenyt Forrás: Origo

Ezzel pedig komoly csapás érte a fővárosban rendelkezésre álló egyetlen, komolyabb ellenállásra képes magasabb egység bevetésének lehetőségét.

(Bakay altábornagyot, mint a kormányzó bizalmas hívét, Horthy részletekbe menően beavatta a tervezett kiugrási akcióba, és a tábornok komoly előkészülteket tett a fegyverszünet bejelentésének katonai biztosítására.)

Bakay Szilárd altábornagy, 1944 októberében a budapesti I. hadtest parancsnoka, akit Skorzeny emberei raboltak el Forrás: Wikimedia Commons

Október 14-én a kormányzó várbeli irodájában megtartott szűk körű tanácskozáson- amelyen részt vett Lakatos Géza miniszterelnök is - született meg a végleges döntés arról,

hogy másnap bejelentik: Magyarország fegyverszünetet kötött a szövetségesekkel.

Lakatos Géza vezérezredes, aki Horthy híveként 1944 augusztus 29-én vette át a kormányfői teendőket a menesztett Sztójaytól, azt a feladatot kapta a kormányzótól, hogy vezesse ki az országot a háborúból Forrás: Origo

A tanácskozáson ugyancsak részt vett Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke

azt javasolta, hogy még a fegyverszünet bejelentése előtt Horthy utazzon ki a feltétlenül megbízható, és az átállási tervekbe amolyan „homo regiusként" beavatott Dálnoki Veres Lajos vezérezredes Kárpátokban állomásozó 1. magyar hadseregéhez.

Horthy és Hitler az 1943 áprilisi első klessheimi találkozójukon. A kapcsolat már ekkor feszült volt a Führer és a kormányzó között Forrás: Getty Images

A kormányzó azonban elvetette ezt a több, mint ésszerű indítványt mondván, „hogy a kapitány nem hagyhatja el a süllyedő hajót."

Leütik az ifjabb Horthyt, tűzharc az Eskü-téren

Pedig a németek a nácibarát magyar vezérkari tisztek útján pontos információval rendelkeztek mind a Moszkvában tárgyaló fegyverszüneti delegációról, mind pedig a kiugrás több fontos részletkérdéséről is, és ennek megfelelően tették meg ellenlépéseiket.

Otto Skorzeny a Waffen-SS kommandós szakértőjének számított Forrás: Bundesarchiv

Horthynak naiv módon az volt a meggyőződése, hogy a magyar fegyverszünet esetében is működni fog a finn modell,

és a proklamáció bejelentése után a németek fegyveres harc nélkül egyszerűen kivonulnak az országból, mint ahogy nem sokkal korábban Finnországban tették. Ezt remélve, a másnap délelőtt tíz órára tervezett koronatanács után akarta Veesenmayerrel hivatalosan közölni a fegyverszünet tényét.

Skorzeny Hitlernél. A Führer bízta meg a budapesti akció megtervezésével is Forrás: Bundesarchiv

A németek ekkorra azonban már megtették az összes előkészületet ahhoz, hogy megakadályozzák a kiugrást, és Szálasit ültessék a hatalomba.

A „kormányzói puccs" leverésére az SS fenegyereke, a kalandor jellegű kommandós vállalkozásairól elhíresült Otto Skorzeny kapott megbízást. Október 15-én reggel a „kiugrási iroda" vezetőjét, ifj. Horthy Miklóst azzal a hamis információval csalták le egy Eskü téri (ma: Március 15. tér) lakásba, hogy ott Tito marsall megbízottja óhajt tárgyalni vele.

Ifj. Horthy Miklós a szüleivel a háború után Forrás: Origo

Tito megbízottja helyett azonban Skorzeny emberei vártak az ifjabb Horthyra,

akit rövid dulakodás után leütöttek, majd magukkal hurcoltak, miközben tűzharcot vívtak a bejáratnál várakozó testőrökkel.

A délelőtt 10 órára tervezett koronatanács – amelyen Horthy a fegyverszünet megkötéséről kívánta tájékoztatni a kabinetet – emiatt félórával később kezdődött meg.

Az utca embere hatalmas megkönnyebbüléssel fogadta a kormányzó szózatát

Az október 15-én vasárnap, délelőtt fél tizenegykor elkezdődött koronatanácson Horthy bejelentette, hogy fegyverszünetet kért az oroszoktól. Több miniszter aggályoskodására reagálva kijelentette, hogy ez már visszavonhatatlan döntés.

A kormányzó menye, özv. Horthy Istvánné fontos szerepet játszott a "kiugrási iroda" tevékenységében Forrás: Getty Images

A szomszéd szobában várakozó menye, Horthy Istvánné a „fegyverszünet" szó elhangzásakor jelt adott az ott várakozó alkalmazottnak, aki nyomban felhívta a rádiót. A rádióban az adást megszakítva háromszor olvasták be a kormányzói proklamációt, de elmaradt a csapatoknak szóló hadparancs közlése. A proklamáció szövegén előző nap Lakatos még változtatott, mert annak hangnemét túl erősnek tartotta.

Horthy kormányzó túlontúl is megbízott a tisztjeiben, akik közül 1944. október 15-én többen is cserbenhagyták Forrás: Origo

Így a „fegyverszünetet kötöttem" részt a „fegyverszünetet kérek" kitétellel helyettesítette, ami később komoly zavart okozott a katonai vezetésben.

A bejelentést az utca embere hatalmas megkönnyebbüléssel, a tervekbe be nem avatott katonai alakulatok parancsnokai pedig zavartan fogadták.

Az átállásba beavatott két hadseregparancsnokkal külön kódolt táviratban tudatták volna, hogy hajtsák végre a kormányzói hadparancsot, és nyissák meg a frontot a szovjetek előtt.

Német Tiger-II nehéz harckocsi Budapesten, 1944 októberében. A fővárosban nem volt számottevő magyar katonai erő, és az alakulatok túlnyomó többsége október 15-én átállt Szálasihoz Forrás: Bundesarchiv

A távirat szövegét a kormányzó katonai irodájának vezetője, Vattay altábornagy, főhadsegéd továbbította a vezérkari főnökségre, ott azonban németbarát vezérkari tisztek elszabotálták a parancs továbbítását.

Dálnoki Veress Lajos tábornok ( a képen középen) Forrás: Arcanum

A védelem nélkül hagyott rádió épületét kora délután Skorzeny SS-alakulata szállta meg. Kettő órától a kétkulacsosnak tartott vezérkari főnök, Vörös János vezérezredes csapatoknak szóló parancsát olvasta be a rádió, amely szerint a fegyverszünet bejelentése még nem jelenti a harcok beszüntetését.

A nyilasokhoz átállt honvéd alegység Budapesten, a Szálasi-puccs idején Forrás: Bundesarchiv

Mindez csak tovább fokozta a zűrzavart,

az ellenállásra kész Aggteleky Béla altábornagyot, a budapesti I. hadtest frissen kinevezett parancsnokát pedig saját tisztjei tartóztatták le. Ugyanerre a sorsra jutott néhány más, esküjét teljesíteni akaró parancsnok is.

Felvirrad a fantaszta nyilasvezér nagy napja

A németek néhány óra alatt mindenhol kezükbe vették az irányítást. Felvirradt Szálasi nagy napja, aki német segítséggel mozgósíttatta az ugyancsak német fegyverekkel felszerelt nyilas pártszolgálatosokat. A jól szervezett puccsnak köszönhetően felfegyverzett nyilas alakulatok lepték el a várost.

Német alakulat a várban Forrás: Bundesarchiv

Az Aggteleky altábornagyot letartóztató Hindy Iván vezérőrnagy Szálasira eskette fel a budapesti I. hadtest egységeit,

késő délutánra pedig a nyilasok oldalára állt át a rendőrség, és a csendőrség,

valamint a kiugrás biztosítására Budapestre felrendelt és beérkező honvéd alakulatok is. Az esti órákra a kiugrási kísérlet totálisan megbukott.

Horthy mellett csak a testőrség tartott ki Fotó: Csudai Sándor - Origo

Horthy magára maradva teljesen elszigetelődött a budai várban, csak a testőrség tartott ki a kormányzó mellett,

aki elhatározta, hogy fegyveresen fog ellenállni a készülődő német ostromnak. Október 16-án kora reggel, Otto Skorzeny vezetésével Tiger-II. nehézpáncélosokkal megerősített Waffen-SS alakulatok szállták meg a királyi várat.

Skorzeny a budai várban, a sikertelen kiugrási kísérlet után, 1944. október 16-án Forrás: Bundesarchiv

Noha a testőrség fegyveresen ellenállt, és a várpalota déli oldaláról betört németeket heves tűzharcban vissza is szorította, a teljesen összeroppant kormányzó, látva az ellenállás értelmetlenségét, tűzszünetet rendelt el.

Megalakul a nemzeti sorscsapás kormánya, a Szálasi-kabinet

A megtört kormányzót Veesenmayer követ kíséretében az SS parancsnokságra, a Hatvany-palotába vitték, gyakorlatilag már fogolyként. A hatalomátvételtől megmámorosodott Szálasi itt kereste fel Horthyt, hogy az államcsínyhez alkotmányossági látszatot szerezve, miniszterelnöki kinevezését kérje.

Szálasihoz átállt nyilas tisztek a Sándor-palota bejárata előtt Forrás: Origo

A kormányzó a nála kétszer is bejelentkező nyilasvezért azonban a kinevezést megtagadva, mind a kétszer elzavarta.

Szálasi viszont kötötte az ebet a karóhoz, és nyíltan megmondta Veesenmayernek, hogy csak kormányzói kinevezés birtokában hajlandó a felelősség vállalására.

Forrás: Filmhiradó

Ez mindenesetre nem akadályozta meg abban Szálasit, hogy a Honvédelmi Minisztérium előtt délelőtt díszszemlét rendeztessen magának, majd a szomszédban lévő miniszterelnöki rezidenciára, a Sándor-palotába bevonulva megkezdje a kormányalakítási komédiát az odarendelt híveivel.

Szálasi megérkezik a Honvédelmi Minisztériumhoz Forrás: Bundesarchiv

Veesenmayer némi tanácskozás után az előre elkészített lemondó, illetve Szálasit kinevező okirat fogalmazványával Lakatos Géza társaságában maga kereste fel a kormányzót,

akit foglyul ejtett fia életével zsarolva vett rá végül a papír aláírására,

becsületszavát adva, hogy a kormányzói aláírás ellenében szabadon engedik ifj.Horthy Miklóst.

Szálasi megérkezik a Sándor-palotába Forrás: Bundesarchiv

( A német „teljhatalmú birodalmi megbízott" becsületszava fabatkát sem ért, ugyanis a németek ifj. Horthy Miklóst egészen a háború végéig a hírhedt mauthauseni koncentrációs táborban tartották fogva.)

A kormányzó az orra alá tolt papírlap aláírásakor megjegyezte, hogy csak a zsarolásnak engedve írja alá Szálasi kinevezését,

és az erőszakkal kicsikart kinevezés alkotmányjogilag amúgy is érvénytelen.

A Szálasi-kormány, 1944. október 16-án Forrás: Wikimedia Commons

Az örömmámorban úszó Szálasit mindez cseppet sem érdekelte: október 16-án délután négy órakor az újdonsült nyilas miniszterek letették az esküt, és ezzel felállt a puccsista Szálasi-kormány, az ország pedig még közel fél évig tartó hatalmas pusztulással járó hadszíntérré vált.