Összefüggnek a személyiségjegyek és a szív- és érrendszeri betegségek

A CT-eredmények kiértékelése

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg mintegy tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív- és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására. A Családorvosi Tanszék oktató családorvosa, Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló projektben a Maurovich-Horvat Pál vezette Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoporttal együtt azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúér-betegség jelenlétével és kiterjedésével.

Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, amelyeknek öt típuscsoportja ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó. Egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.

A CT-eredmények kiértékelése Forrás: Attila Kovacs

A kutatáshoz 200 CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet.

A négy éve zajló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél markánsabb az úgynevezett hipertím (optimista, magabiztos, társaságkedvelő, főnök típus, kockázatvállaló, tolakodó, kicsi alvásigénnyel rendelkezik) jellemvonás a koszorúér CT angiográfiával vizsgált betegeknél (CCTA), annál nagyobb eséllyel lesznek a vizsgálat során egészségesek az egyének koszorús erei. Az eredmények mindenképpen figyelemre méltóak, de nem általánosíthatóak minden betegcsoportra.

A projekt másik elemében a kutatócsoport azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés tárható fel bizonyos

affektív temperamentumok és a magasvérnyomás-betegség kialakulásának időpontja között.

Korábban a temperamentumok és a hipertónia kapcsolatát közvetítő folyamatokat vizsgálva a kutatók azt találták, hogy hipertím temperamentummal jellemezhető magasvérnyomás-betegeknél emelkedett az ideg-és feltehetőleg érvédő hatású agyi eredetű neurotróp faktor (BDNF), míg a domináns ciklotím, szorongó, depresszív és ingerlékeny temperamentumú hipertóniás betegek BDNF szintje alacsonyabb. Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálatok csak keresztmetszeti, vagy legfeljebb rövid követési idejűek, tehát pontos ok-okozati viszonyokra egyelőre nem engednek következtetni.

A közlemény szerint

a kutatás fontossága abban rejlik, hogy Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot, és bár javulás figyelhető meg a 90-es évek végéhez képest, európai uniós viszonylatban 2014-es adatok alapján továbbra is a sereghajtók közé tartozik hazánk.

Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozásban Litvánia, Lettország és Szlovákia után a negyedik legrosszabbak voltunk, míg a stroke halálozás tekintetében is az Európai Unió legrosszabbjai közé tartozunk. A magas kardiovaszkuláris rizikójú betegek azonosítása a páciensek célzottabb kezelését vonhatja magával, de a jelenleg elérhető rizikóbecslő módszereknek vannak korlátai. A Semmelweis Egyetem az élet folyamán stabil személyiségjegyek és a kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolatokat feltáró kutatása ezen módszerek tökéletesítésében segíthet.

Forrás: Semmelweis Egyetem