Farkas Bertalan az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában azt mondta,
a start és az űr elérése nagyjából 10 percet vesz igénybe:
el kell érni a 160 kilométeres magasságot és a 28 ezer kilométeres sebességet.
A csütörtöki incidens a fellövés 123. másodpercében következett be,
a rakéta három fokozatából a második már nem kapcsolódott be. Az orosz és amerikai űrhajósok 50 kilométeres magasságban voltak, a leszálló egység automatikusan levált, majd ballisztikus pályára kerültek, és ejtőernyővel érkeztek vissza a Földre.
Ebben az esetben
a pilótáknak sokkal nagyobb nehézségi terhelést kellett kibírniuk, mintha irányítottan tértek volna vissza,
de mindketten azt mondták, hogy készek újra megpróbálni a fellövést.
Az űrhajós szerint a terv szerinti következő Szojuz szinte biztosan nem indul el,
a Nemzetközi Űrállomásra a váltás csak késve érkezhet meg, de a fent lévők probléma esetén vissza tudnak térni a Földre.
Az Európai Űrügynökség felajánlotta segítségét a Szojuz MSZ-10 űrhajó ügyével kapcsolatban folyó vizsgálathoz - jelentette be pénteken Jan Wörner, az Európai Űrügynökség főigazgatója. A Dmitrij Rogozinhoz, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat vezérigazgatójához előző nap küldött levelében Wörner azt mondta:
kész támogatni bármilyen megfelelő és hasznos módon az orosz állami bizottság munkáját,
amely a történteket és azoknak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységére gyakorolt esetleges következményeit vizsgálja.
Az Európai Űrügynökség főigazgatója levelében úgy fogalmazott, hogy a baleset arra mutat rá, hogy az űrrepülés továbbra is kihívást jelent, ugyanakkor - úgy vélte -
az, hogy a fedélzeten lévő orosz és amerikai űrhajós épségben földet ért, a Roszkoszmosz űrhajósszállító rendszerének működőképességét bizonyítja.
A Szojuz űrhajók az egyetlen utánpótlási eszközt jelentik a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásnak, amióta a NASA amerikai űrügynökség 2011-ben befejezte űrsiklóprogramját, de orosz közlés szerint az űrállomás jelenlegi személyzete hosszú időre elegendő tartalékokkal rendelkezik.