A Kínai Földtudományi Egyetem munkatársaként dolgozó és a vizsgálatot vezető Hszing Lita szerint a csigafosszíliák többsége csupán a külső meszes vázra korlátozódik.
A szakember szerint a mostani lelet rejti az eddig felfedezett legrégebbi lágyszöveteket, például tapogatókat, amelyeket borostyánkőbe zárt csigák esetében találtak.
A csigát rejtő megkövesedett gyanta a borostyánleletekben gazdag észak-mianmari Hukawng-völgyből származik. A borostyánok különböző típusú lágyszöveteket rejthetnek magukban, értékes információkkal szolgálva a paleontológusok számára. Hszing szerint a mostani fosszília esetében a csiga tapogatói és szemei is tökéletes állapotban maradtak fenn a borostyánban.
A Cretaceous Research című folyóirat internetes oldalán közölt tanulmány kínai, brit, ausztrál és kanadai kutatók együttműködésével készült.
(MTI)