Tudja-e, hogy melyik volt a legpusztítóbb európai földrengés?

Pusztító szökőár csapott ki a partra, alig fél órával a lökéshullámok kipattanása után

A Föld más területeihez, így különösen a Csendes-óceán nyugati partvidékéhez, az úgynevezett pacifikus tűzgyűrűhöz képest az „öreg kontinens" szeizmikusan nyugalmasabb vidéknek számít. Ám ennek ellenére az európai történelem több nagy erejű földrengést is ismer, amelyek közül a legkatasztrofálisabb éppen 263 éve, 1755. november elsején pattant ki, apokaliptikus pusztítást okozva.

Mindszentek napján csaptak le Lisszabonra az apokalipszis lovasai

1755. november elsején a kora délelőtti órákban a Portugál Királyság fővárosának összes temploma zsúfolásig megtelt. A Mindenszentek napja alkalmából celebrálandó szentmisére

több tízezer hívő gyülekezett Lisszabon gazdagon díszített pompás templomaiban.

Pontban délelőtt fél tízkor, amikor megszólaltak a harangok, hirtelen erős lökés taszította földre az imádságra gyülekező, vagy éppen az utcákon siető embereket.

1755 november elsején az európai történelem legpusztítóbb földrengése rázta meg Lisszabont Forrás: Pinterest

Az épületek megroskadtak, a paloták és a polgárházak tetőzete pedig recsegve-ropogva beszakadt.

Mindez azonban még csak félelmetes bevezetője volt annak a pár perc múlva érkező második lökéshullámnak, amit a pánikba esett emberek úgy éltek meg, mintha a végítélet napja érkezett volna el.

Az első rengés még csak a bevezetője volt a perceken belül bekövetkező a második, sokkal erősebb földlökésnek Forrás: Str New / Reuters

Ez a második lökéshullám, ami sokkal erősebb volt a pár perccel korábban kipattantnál,

azonnal romba döntött húsz templomot, a város épületeinek több mint a fele pedig kártyavárként omlott össze, mindenkit és mindent maga alá temetve.

A házakban égő gyertyák illetve a lobogó tűzhelyek lángra lobbantották a beomlott tetők gerendáit, és a száraz időben a tűz viharos gyorsasággal harapódzott el a romok között. Rövid időn belül egész Lisszabon lángokban állt.

Kártyavárként omlottak össze a templomok, paloták és a polgárházak Forrás: Pinterest

A tűzvész hevességét jól mutatja, hogy a katasztrófa bekövetkezése után csak egy héttel később hunytak ki az utolsó zsarátnokok. És ha mindez még nem lett volna elég, alig tíz percen belül még egy harmadik lökéshullám is megrázta az ekkorra már romba dőlt várost.

Biztonságot reméltek a tengerparton, pusztító hullámfal csapott le rájuk

Az életben maradt és pánikba esett emberek a tengerpart, illetve a Tejo folyó torkolata felé rohantak a várost elborító lángok elől.

Nem tudhatták, hogy a megpróbáltatásaik még korántsem értek véget.

Nagyjából fél órával az első rengés kipattanása után pusztító erejű hullámfal csapott le a lisszaboni partvidékre.

Pusztító szökőár csapott ki a partra, alig fél órával a lökéshullámok kipattanása után Forrás: Origo

A Tejo torkolatát elért cunami a korabeli beszámolók alapján legalább hat méter magasra duzzasztotta fel hirtelen a folyó vizét, ami a medréből kilépve emberek ezreit sodorta a halálba.

Az óceán partján végigsöprő hullámfal egyes partszakaszokon akár a 15-20 méteres magasságot is elérhette,

elsöpörve mindent, ami az útjába került, teljesen elöntve a város alsó részét. A szökőár összelapította a partközeli épületeket, felborította és megsemmisítette a kikötőben horgonyzó vitorlásokat, tovább fokozva az elképesztő pusztítást.

A rengések nyomán tűzvész tört ki a városban Forrás: Pinterest

A katasztrofális erejű földrengésben, illetve az annak nyomán kipattant tűzvészben és szökőárban Lisszabon épületeinek csaknem 90 százaléka elpusztult,

köztük a patinás középkori templomok, az alig pár hónapja megnyitott opera, a 70 ezer kötettel rendelkező könyvtár, valamint a nagy közkórház, de még a királyi palota is teljesen megsemmisült.

I. József portugál király és családja csak annak köszönhette az életét, hogy november elsején nem a palotában, hanem vidéki birtokukon tartózkodtak Forrás: Wikimedia Commons

Az uralkodó, I. José (József), és a királyi család a katasztrófa idején éppen az egyik vidéki birtokán pihent,

kizárólag ennek köszönhették az életben maradásukat.

A korabeli feljegyzések alapján hozzávetőleg hatvanezer ember vesztette életét az európai történelem máig legnagyobb erejű földrengésében.

Soha nem rázta meg ilyen erejű rengés Európát a történelmi időkben

Mivel az 1755-ös lisszaboni földrengés lefolyása és kiterjedése is jól dokumentált, a szeizmológusok számítása szerint a második legerősebb rengés magnitúdója a tízes fokozatú Richter-skála szerint legalább 8,6 -9-es erősségű lehetett.

A Richter-skála 1935-ben történt bevezetése óta az 1960-as chilei földrengés volt eddig a legerősebb szeizmikus esemény Forrás: Berkeley Seismological Lab - UC Berkeley

A Richter-skála 1935-ben történt bevezetése óta

az eddig mért legerősebb, 9,5-ös erősségű rengés 1960. május 22-én pattant ki Chilében,

a második legerősebb pedig 2004. december 26.-án az indonéziai Szumátrán. Európában – rögtön tegyük hozzá, hogy szerencsére-, a lisszaboni földrengés óta nem volt a 8-as fokozatot elérő erejű szeizmikus esemény.

A 2004-es szumátrai földrengés nyomán keletkező cunami hullámfala eléri a thai partokat Forrás: Origo

A Richter-skálán a 8-8,9-es erősségű szeizmikus eseményt nagyon erős rengésnek nevezik,

ami több száz kilométeres körzetben okozhat nagyon súlyos károkat, valamint több méteres lezökkenéseket, illetve hegyomlásokat.

A 2004-es pusztító indiai-óceáni cunami terjedését ábrázoló térkép Forrás: Wikimedia Common/Cantus

A 9-es erősségű szeizmikus esemény már a rendkívüli erejű rengés kategóriájába tartozik, ami a táj megváltozásával együtt járó rendkívüli pusztítás és károkat okoz.

Még finn területen is érezték a lökéshullámokat

Az egykorú dokumentumokból tudjuk, hogy a lisszaboni földrengés hatását a környező, sőt, még a távolabb fekvő országokban is érezték.

A hullámfal ugyan már csökkenő intenzitással, de elérte Franciaország és Anglia partvidékét,

valamint Írország, Belgium és Hollandia partjait.

Az 1755-ös lisszaboni földrengés egykorú rézmetszeten Forrás: Picasa

A lisszaboni földrengést még a távoli finn területeken is megérzték.

A cunami hatására a Gibraltári-szorosban két méterrel emelkedett meg a Földközi-tenger vízszintje. A szökőár a délutáni órákra átszelte az Atlanti-óceánt, és még a karibi térségben is egyméteres vízszintemelkedést okozott.

Az 1755-ös lisszaboni földrengés allegóriája egykorú festményen Forrás: Wikimedia Commons

Az 1755-ös lisszaboni földrengés epicentruma a portugál partvidéktől mintegy 200 kilométeres távolságra, a Szent Vincent-foktól nyugatra lehetett.

Az 1755-ös pusztító rengés epicentrumát ábrázoló grafika Forrás: Origo

A rengés az óceáni kéreg alatt pattant ki, az eurázsiai, az afrikai és az azori-gibraltári lemezhatárokon.

Összehasonlításképpen: a történelmi időkből ismert legerősebb magyarországi szeizmikus esemény, az 1763. június 28-i Komárom városát romba döntő, Győrt pedig megrongáló földrengés 6,2-6,3-as lehetett a Richter-skálán.