Az eset férfi főszereplője, Thad Roberts egy rendkívül intelligens, magasan képzett fiatalember, aki a 2000-es évek elején a NASA-nál kapott gyakornoki állást. Roberts asztrofizikával és geofizikával foglalkozott, mielőtt bevették volna a jövő asztronauták képzésére szolgáló víz alatti szimulációs kiképző programba.
Roberts a kezdetektől fogva híres volt különféle „csínyjeiről". Többek közt beszökött az űrrepülőgép-szimulátorba, ahol hivatalosan semmi keresnivalója nem volt. Nagyobb kihágásokat azonban nem követett el, és a NASA megbecsült alkalmazottjának számított.
Ekkor azonban lecsapott rá a szerelem. A 25 éves Roberts beleszeretett a NASA biológus gyakornokába, Tiffany Fowlerbe. Azért, hogy megmutassa, mire képes a nőért, őrült dolgot eszelt ki. Elhatározta, hogy lehozza a Holdat az égről a szerelmének,
azaz szerez némi holdkőzetet a NASA szigorúan őrzött laboratóriumából.
Roberts egy alkalommal már látott holdkőzeteket a NASA egyik kutatójának, dr. Everett Gibsonnak a széfjében, és a fejében összeállt a terv. A szerelmespár összefogott egy harmadik gyakornokkal, Shae Saurral. Több hétig figyelték a különböző biztonsági rendszereket (kamerákat, hőérzékelőket stb.), míg végül úgy érezték, felkészültek a rablás végrehajtására.
2002. július 13-ának éjjelén a trió egy Jeep Cherokee-val érkezett a NASA houstoni 31-es épületéhez, ahol a holdkőzetek nagy részét tárolják. Jószerivel akadály nélkül átjutottak az őrségen, hiszen a gyakornokok rendszeresen dolgoztak éjszaka is az intézményben, így nem keltettek feltűnést.
Az elkövetőknek sikerült átkötniük a kamerákat úgy, hogy az élő képet csak a kocsiban maradt Saur látta. A bejutás részletei nem teljesen világosak. Állítólag az egyik bejutási kódot egy feltört e-mailből szerezték meg, a számkódokat meg a billentyűk speciális anyaggal való bekenésével derítették ki.
Az biztos, hogy a pár neoprén búvárruhát és légzőkészüléket öltött, részben, hogy megtévesszék a hőérzékelőket, részben, mert a széfet tároló helyiségből eltávolították az oxigént, hogy minél kevésbé károsodjanak a holdkőzetek.
Az eredeti terv az volt, hogy feltörik a széfet, de ez nem sikerült, és fogytán volt a levegő. Ezért úgy döntöttek, hogy elviszik az egész széfet, amely majdnem 3 mázsát (!) nyomott.
Ma is nehéz elképzelni, miként sikerült a rablóknak feltenniük a kocsira a páncélszekrényt. Ráadásul a kocsi annyira megsüllyedt a nagy súly alatt, hogy szinte a földet súrolta az alváz. Érdekes kérdés az is, miért nem szúrt szemet az őrnek a kapunál a túlterhelt jármű.
Végül a rablók szerencsésen hazaértek a nagyjából 8 kilogramm tömegű, mintegy 21 millió dollár értékűre becsült zsákmányukkal, amelyben szerepeltek minták az összes Apollo-küldetésből, valamint egy marsi meteorit is.
A pár szétterítette a kőzetmintákat a padlón és heves szexszel ünnepelték meg a sikeres akciót. Így – kicsit tágan értelmezve – ők lettek az első (és idáig egyetlen) szerelmespár, akik a Holdon szeretkeztek.
Románcukról egy könyv is született (Sex on the Moon).
A rablók azonban nem örülhettek sokáig szerzeményüknek. Miután egy közvetítő bevonásával megpróbálták neten értékesíteni a zsákmány egy részét, az FBI csapdát állított nekik, és 2002. július 20-án (ironikus módon az Apollo 11 Holdra szállásának 33. évfordulóján) letartóztatták őket.
A fő vádlottat, Thad Robertset 100 hónap börtönbüntetésre ítélték, amelyből hét évet töltött le. Érdekes módon, a börtönben sem hagyott fel a tudományos munkával. Beleásta magát a kvantumfizikába, és kiszabadulása óta több munkát is megjelentetett a tárgykörben.
Arról, hogy mennyi erkölcsi és tudományos kárt okozott Roberts, megoszlanak a vélemények.
Az FBI szerint több évtizednyi kutatómunkát tettek tönkre a bűnözők azzal, hogy beszennyezték a köveket.
Roberts viszont azt állítja, hogy ezekhez a kövekhez már a kutya nem nyúlt volna hozzá, így emiatt nincs lelkifurdalása.