Medvekisokos: így ússzuk meg a kellemetlen találkozást kempingezéskor

A lakott településtől távol eső erőbe szállították a három éves medvebocsot

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk. Ennek második része a kempingezéssel kapcsolatos tudnivalók.

A barnamedve (Ursus arctos) egy fokozottan védett, 200-300 kilogrammos, jó alkalmazkodóképességű, változatos táplálkozású nagyragadozó. Ezek a tulajdonságok sok országban hozzásegítették a fajt ahhoz, hogy emberek közelébe merészkedjen. Emellett azonban az ember hozzáállása (például a medve etetése) eredményezte leginkább azt, hogy külföldön az állatok egy része úgynevezett „kukázó” vagy „problémás” egyeddé vált. Hazánkban az emberi környezethez alkalmazkodott, települések belterületére rendszeresen bejáró és ezért potenciálisan veszélyt jelentő medvéről jelenleg nincs tudomásunk.

A WWF Magyarország az Euro Large Carnivores program keretein belül egy négy infografikából álló sorozattal rukkolt elő, amely a lakosság tájékoztatásával azt szeretné elérni, hogy a nagyragadozókkal történő együttélés gördülékenyebbé váljon.

E sorozat második része a kempingezéssel kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze a medve-ember találkozás szempontjait figyelembe véve. Az infografika egy hétig kizárólag az Origo oldalán érhető el.

Medvekisokos. Mit tegyünk, hogy ne legyen kellemetlen találkozásunk medvével a kempingezéskor? Forrás: WWF Magyarország