Spanyol kutatók összesen huszonnégy gyilkos bálna személyiségjegyeit elemezték az orlandói és a San diegoi SeaWorld komplexumban, illetve a tenerifei Loro Állatkertben.
A vizsgált egyedek közül hat a vadonban, a többiek már fogságban születtek.
Az orkák trénerei és más, az állatok közelében dolgozó gondozók értékelték az állatok személyiségjegyeit egy harmincnyolc tételből álló listán.
A dokumentumban többek között olyan tulajdonságok szerepeltek, mint a játékosság, a függetlenség, a makacsság, a bátorság, az érzékenység vagy az oltalmazó jelleg.
A kutatók ezeket a személyiségjegyeket elemezték ki, majd az eredményeket összevetették a csimpánzokkal és az emberekkel kapcsolatos, korábbi kutatási evidenciákkal. Következtetéseiket végül a Comparative Psychology című folyóiratban publikálták.
Ez az első olyan vizsgálat, amely a gyilkos bálnák személyiségjegyeit vizsgálja, és azt, hogy ezek az állatok hogyan hozhatók kapcsolatba velünk és más főemlősökkel"
– mondta Yulán Úbeda, a spanyolországi Girona Egyetem pszichológiai doktori hallgatója. – „Ezek az emberekhez hasonló személyiségjegyek azért fejlődhettek ki, mert szükségesek azokhoz az összetett társas interakciók kialakításához, amelyek a gyilkos bálnák, az emberek és a főemlősök kapcsán tapasztalhatunk."
A kutatók egy 1930-ban kifejlesztett, ötfázisú modellt használtak, amely ötféle mintavételezéssel figyelte az állatokat. Ezek az extorverzió (azaz kifelé fordulás, nyitottság), a kedvesség, a lelkiismeretesség, a dominancia és a gondoskodás.
Azt találtuk, hogy a gyilkos bálna személyiségjegyei az emberhez és a csimpánzokhoz is hasonlítottak, de inkább az utóbbiakra hajaztak"
– tette hozzá Yulán Úbeda. – „Az orkák leginkább a játékosság, barátságosság és társaságkedvelés terén hasonlítottak az emberekhez, míg a makacsság és védelmezés tekintetében a csimpánzokra. Emellett az erőfölényhez kapcsolódó néhány személyiségjegy is megjelent az eredmények között."
A kutatók szerint az eredmények egyfajta evolúciós konvergenciát is sugallhatnak, ahol a gyilkos bálnák és a főemlősök személyiségjegyei a komplex társadalmi interakciókhoz szükséges fejlett kognitív képességek miatt hasonlóak.
A gyilkos bálnák a 90-es években szoros közösségekben éltek, együtt vadásztak és megosztották egymással a zsákmányt, miközben fejlett kommunikációs készségeket és együttműködést mutattak.
A kutatók körében még mindig vitatott, hogy a gyilkos bálnák képesek-e a gyászra és a szomorúságra, például egy újszülött borjú elvesztése kapcsán, amire sajnos gyakran akad példa.
A bánat ugyanis egy olyan összetett érzelem, amelyet a legtöbb állat esetében még nem tudtak megfigyelni.
Egyes tanulmányok azonban biztosan állítják, hogy egyes fajok, például a csimpánzok, az elefántok vagy a zsiráfok az emberekhez hasonlóan gyászolnak.
A jelenlegi vizsgálat azonban nem elemezte a gyilkos bálnák bánathoz kapcsolódó érzéseit.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a fogság is megváltoztathatja a gyilkos bálnák személyiségét, növelve a neuroticizmust (az egyének hajlamát az olyan negatív érzelmek megtapasztalására, mint a félelem, szomorúság, szorongás, düh) és az agressziót. Emellett az állat külsejében is megjelenhetnek kisebb-nagyobb változások.
A kutatásban résztvevő SeaWorld most újra szembesült a fogságban élő gyilkos bálnák szűkös életkörülményeivel.
A fogság hatásait most nem vizsgáltuk, hanem próbáltunk egy tisztább képet kapni a gyilkos bálnák személyiségjegyeivel kapcsolatban"
– hangsúlyozta Úbeda. – „Tisztában vagyunk azzal is, hogy a fogságban tartott és a vadonban élő bálnák viselkedésében megfigyelt személyiségjegyek eltérhetnek egymástól. De most megtettük az első lépést."