Albert Einstein nem csak a relativitáselmélettel és kvantumfizika problémáival foglalkozott, hanem sok minden mással is. Elméleti fizikus volt ugyan, de nagyon érdekelték a gyakorlatias dolgok is, szeretett kísérletezni, barkácsolni.
Az egyik kevésbé ismert elméleti fizikán kívüli munkája egy szokatlan hűtőrendszer,
amelyet 1930-ban szabadalmaztatott az ugyancsak világhírű, magyar származású fizikussal, Szilárd Leóval.
Két svéd mérnökdiák, Baltazar von Platen és Carl Munters találták fel azt a hűtőszekrényt, amely elektromos árammal működött.
Hallva, hogy egy család a hűtő törött tömítéséből kiszivárgó toxikus gőzöktől meghalt, Albert Einstein és Szilárd Leó nekiálltak megalkotni egy ettől eltérő, veszélytelen hűtőgépet.
Hűtőszekrényük áram nélkül működött, amelyben sem motor, sem hűtőfolyadék valamint mozgó alkatrészek sem voltak, így kiküszöbölték a kopás jelentette elhasználódást, ami többek között problémákat okozhat a tömítéseknél is.
Az Einstein-féle hűtőszekrénynek így csak minimális karbantartásra van szüksége,
ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az élettartama akár 100 év is lehet.
A zseniális szerkezetnek csupán egyetlen hőforrásra van szüksége, ami túlnyomásozza a gázt.
Einsteinnek és Szilárdnak az volt az ötlete, hogy az állandó nyomáson működő hűtőszekrényükbe egy folyékony butánnal töltött flaskát helyeznek a lángégőre, amit ammóniagőzzel táplálnak.
Mivel az ammóniagőznek alacsonyabb a nyomása mint a levegőnek, a lecsökkent légnyomás miatt a bután forráspontja is alászáll, és ettől a gáz forrni, illetve párologni kezd. Erre a törvényszerűségre vezethető vissza, hogy például,
a 8 848 méter magas Mount Everest csúcsán a víz forráspontja sokkal alacsonyabb, mint tengerszinten,
mert a légnyomás itt sokkal, csaknem négyszer alacsonyabb, mint a tengerszinten.
Mivel a párolgás exoterm folyamat, azaz hőt von el a környezettől, ezért csökken le a hőmérséklet a hűtőszekrényben is. Az Einstein-Szilárd hűtőszekrény párologtatójába töltött butánhoz egy inert gázt, ammóniát vezetnek be a párologtatóegységbe egy csövön és elosztófejen keresztül.
Mivel az inert gáz parciális nyomása az alacsonyabb, ezért a bután forráspontja is lecsökken,
forrni és párologni kezd. A gázkeverék a sűrítőbe vezetett abszorbciós folyadékkal, a vízzel kerül kapcsolatba.
Mivel az ammóniagáz nagyon jól oldódik a vízben, a bután viszont nem, az ammónia elnyelődik a folyadékban,
a bután pedig felszabadul a gázkeverékből,
így magára veszi az egész nyomást a zárt rendszerű sűrítőben. Ez a nyomás pedig cseppfolyósítja a butánt azon a hőmérsékleten, amit a hűtővíz fenntart.
Einstein, aki korábban a svájci szabadalmi hivatal alkalmazottjaként dolgozott, régi munkakörének köszönhetően a szabadalmi eljárás szakértőjének számított. Így minden különösebb nehézség nélkül sikerült szabadalmaztatnia a Szilárd Leóval közösen kifejlesztett hűtőszekrényt, 1930-ban.
A szabadalmat a svéd Elektrolux vállalat megvette
(ma is gyártanak hűtőszekrényeket), de az 1929-es nagy gazdasági világválság miatt az Einstein-féle hűtőszekrény üzletileg nem volt sikeres. Részben ezért, részben mert megjelent más, kurrensebb hűtőszekrény a piacon,
beszüntették Einstein és Szilárd Leó hűtőjének gyártását, amit a freonos hűtőszekrényekkel cseréltek fel.
Az 1950-es évektől ez utóbbi típus vált általánossá.
Lévén, hogy Einstein-ék hűtőszekrénye környezetbarát és a mozgó alkatrészek híján csak minimális karbantartást igényel, a Cambridge University brit egyetem kutatóinak kezdeményezésére vissza akarják hozni e hűtőket.
Malcolm McCulloch a Cambridge University elektromérnöke
a csapatával együtt Einstein hűtőszekrényének új prototípusán dolgozik.
Ahelyett, hogy az üvegház gázokat sűrítenének össze a készülékben, mint a szokásos hűtőszekrényekben a freont, ami nem csak üvegházgáz, de az ózonréteget is károsítja, túlnyomásos gázokkal tartják fenn az alacsony hőmérsékletet a hűtőben.
McCulloch egyébként napenergia segítségével gondoskodna a rendszeren belüli folyadék melegítéséről. Ez a hűtő abszolút környezetbarát, és McCullogh úgy véli,
főleg a fejlődő országokban bizonyulna hasznosnak,
ahol rohamosan növekszik a hűtők felhasználása. McCulloch hangsúlyozza, hogy a hűtő még csak prototípus, de reméli, hogy rövidesen forgalomba kerühet.