A 2015-ben 195 ország által aláírt párizsi klímaegyezmény célul tűzte ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon, vagy legalábbis "jóval" 2 Celsius-fok alatt kell tartani.
A tudósok számára évtizedek óta ismert tény, hogy Grönland és az Antarktisz jégtakarója zsugorodik, de úgy vélték, viszonylag érintetlenül túlélne 1,5-2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést.
A Nature Climate Change című szaklapban bemutatott új elemzés szerint azonban még a legvisszafogottabb felmelegedés is visszafordíthatatlan károkat okoz a sarkvidéki jégben, ami katasztrofális mértékű tengerszint-emelkedéshez vezet.
"A 1,5-2 Celsius-fok közel van ahhoz a határhoz, ahol drámaibb folyamatok következnek be a jégtakaróban" - mondta Frank Pattyn, a Brüsszeli Szabadegyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Kutatócsoportja megvizsgálta az éves hőmérséklet-emelkedés, a jégtakaróval borított felszín és az ismert olvadási szint adatait és arra a következtetésre jutottak, hogy 2 Celsius-foknál a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró is "fordulópontra" jut.
A fordulópont, azt jelenti, hogy a jégtakarók változása valószínűleg visszafordíthatatlan, tehát az iparosodás előtti klímára való visszatérés nem stabilizálja a jégtakarót, ha már túljutott a fordulóponton"
- mondta Pattyn.
Grönland és az Antarktisz jege elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy több méterrel megemelje a globális vízszintet. Csak a grönlandi jégtakaró 0,7 milliméterrel emeli meg a tengerszintet minden évben az 1990-es évek közepe óta. A Föld ráadásul a sarkoknál melegszik a leggyorsabban: ezen időszakhoz képest Grönland télen 5 Celsius-fokkal, nyáron 2 Celsius-fokkal lett melegebb.
Bár a tudósok szerint még nagy hőmérsékletemelkedés esetén is több száz évbe telik, amíg teljesen elolvadnak a sarki jegek, a hétfőn bemutatott tanulmány újabb okot ad az aggodalomra az emberiségnek. A 1,5-2 Celsius-fokos forgatókönyv számos modellje is kimutatja a küszöb rövid időn belüli átlépését, ami több fokkal megemelheti a bolygó hőmérsékletét, még mielőtt a szén-dioxid-leválasztási és más technológiák visszafoghatnánk a folyamatot.
(MTI/AFP)