A diákok a világ minden táján megtanulják, hogyan kell hasznos jegyzeteket készíteni, hogy aztán a fontos teendők, ötletek ne felejtődjenek el. Léteznek azonban más technikák, illetve kódolási stratégiák is, amelyek segítik az emlékezést.
Ilyenek a folyamatos ismétlés, a jelentéstani feldolgozás, a hangos olvasás, vagy épp a tanulás közbeni jegyzetkészítés.
A jegyzetelés egyik legfontosabb előnye, hogy csendben zajlik, így nem zavar senkit, például az osztályteremben"
– mondta Myra Fernandes, kanadai Waterloo Egyetem munkatársa a ZME tudományos portálnak. – „A rajzolás is pontosan ilyen, és már az 1970-es évek óta tudjuk, hogy a képekkel jobban tudunk emlékeket előhívni, mint a szavakkal. Úgy gondoljuk, hogy ez a hatás a kettős kódolás miatt befolyásolhatja a tanulást, hiszen a kép mind vizuálisan, mind verbálisan segít az emlékezésben."
Myra Fernandes és kollégái a rajzokat az emlékezéshez köthető stratégiaként vizsgálták. Egy kísérletet végeztek, amelyben a résztvevőknek harminc szót kellett megjegyezniük (például teherautó, körte), majd minél gyorsabban visszamondani.
Valamennyi kísérleti alany használhatott előtte valamilyen memorizálási folyamatot, majd a kutatók mérték az időt. Az egyik kísérletben a szavak leírását rajzokkal kellett kiegészíteniük. Végül egyértelműen akkor tudták a résztvevők a leggyorsabban visszaadni a kért szavakat, amikor azt korábban lerajzolták.
Bebizonyítottuk, hogy a rajzolásos technika szavak és képek esetében is hatásos, de a tankönyvekben található definíciók memorizálására is"
– írták a szerzők Psychological Science folyóiratban publikált tanulmányukban. – „Látjuk, hogy a rajzolás minden, eddig ismert technikánál hatásosabb."
Ezután a kutatók bonyolultabb fogalmak és komplex szövegek memorizálását vizsgálták. A rajz ezúttal is eredményesebbnek bizonyult, mint az írásos jegyzetkészítés.
Amikor a résztvevőket megkérték, hogy tanulják meg például az izotóp vagy a spóra jelentését, akkor a rajzos technikát alkalmazók jobban emlékezek a fogalom meghatározására, mint a jegyzetelést választó társaik.
Egy szó vagy egy fogalom lerajzolása különböző összetevőket tartalmaz, amelyek mindegyike úgynevezett halmozott hatással van a memóriára, ezért is olyan hatékony"
– mutatott rá Myra Fernandes. – „Fontos azonban megjegyezni, hogy a rajzok minősége nem számít. A tanulási folyamat eredménye nem attól függ, hogy valaki jól tud-e rajzolni vagy sem."
A rajzok a teszt során hatásosabbnak bizonyultak az idősödő és a demenciával küzdő szépkorúak esetében is. Az életkor előrehaladtával az agyi idegsejtjeink száma folyamatosan csökken, a felidéző működések meglassulnak. Ám a rajzos technika jelentős mértékben segített az emlékezésben.
A rajzokat tehát szinte minden memorizálási folyamat során kitűnően alkalmazhatjuk és magunk is látni fogjuk annak a jótékony hatását"
– összegezték a kutatók. – „Az általunk végzett kísérletek is azt bizonyítják, hogy a rajz egy erőteljes kódolási stratégia, amely drámai módon javíthatja a memóriánk működését."