2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 2. rész

Pecsétnyomó és aranytigris

Óriásdenevér, ősi emberi lábnyomok, négyezer éves sumér kikötő megtalálása is szerepel a legfontosabb 2018-as felfedezéseket összefoglaló sorozatunk második, befejező részében.

Paleontológia

Január: egy több millió éve élt óriásdenevér megkövesedett maradványait fedezték fel Új-Zélandon. A mai denevéreknél háromszor nagyobb állatnak éles fogai voltak, testét szőr borította.

Február: a pókok evolúciójának hiányzó láncszemét fedezték fel egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben, a 2,5 milliméteres ősi teremtménynek hosszú farka volt.

Március: ritka dinoszaurusz-lábnyomokra bukkantak a Skóciától északra fekvő Skye szigetén. A 170 millió évesre becsült sauropodák 15 méter magasra nőttek, tömegük meghaladta a 10 tonnát.

A márciusban felfedezett Timurlengia euotica Forrás: Todd Marshall

Április: hat-nyolc embrióval vemhes, 180 millió éves halgyík maradványait fedezték fel Északkelet-Angliában. Az elevenszülő ichthyoszauruszok domináns a jura-kor domináns vízi hüllői voltak.

Június: minden korábbinál régebbi, 100 millió éves kicsiny békákat találtak borostyánkőbe zárva Mianmarban, az egyik 2,2 centiméter hosszú állatnak megvan a koponyája, gerincének egy része és végtagjainak többsége.

Augusztus: a nagy fehércápánál kétszer nagyobb, kilenc méteresre is megnövő, kihalt ősi óriáscápa fogsorára bukkantak egy ausztrál strandon.

Október: a legrégebbi húsevő hal maradványait fedezték fel a dél-németországi Ettlingen kőfejtőjében. A csontos halak közé tartozó, piranha szerű faj 150 millió éve élt, alsó állkapcsában fűrészes élű, háromszög alakú hosszú és hegyes fogai voltak.

November: az eddig talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában, a miocén korszakban élt faj egyedei hozzávetőleg 3,5 kilogrammot nyomtak.

Régészeti antropológia

Január: egy izraeli barlangban találták meg az eddigi legrégebbi Afrikán kívüli Homo sapiens-maradványt. A hét jó állapotú fogat tartalmazó felső állkapocscsont 177-194 ezer éves és azt sugallja, hogy az ember százezer évvel korábban hagyhatta el Afrikát, mint eddig hitték. Áprilisban Szaúd-Arábiában találtak legalább 85 ezer éves ujjcsont kövületet.

Március: az Észak-Amerikában eddig talált legrégebbi, 13 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak a Kanada csendes-óceáni partjainál fekvő Calvert szigeten.

Május: több tucat kőszerszámot ástak ki a Fülöp-szigetek legészakibb szigetén, Luzonon, hozzávetőleg 700 ezer éves koruk azt bizonyítja, hogy a „hobbitokhoz” hasonló emberelődök több százezer évvel korábban éltek, mint eddig hitték.

Ősi kőszerszámok Forrás: YouTube

Augusztus: antropológusok szerint félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt az a mintegy 50 ezer évvel ezelőtt élt kislány, akinek maradványait egy orosz barlangban találták meg. (A 2008-ban az Altaj vidékén felfedezett gyenyiszovai ember DNS-ea modern embertől és a neandervölgyitől is különbözik.)

December: a tibeti fennsíkon, ötezer méteres tengerszint feletti magasságon felfedezett kőeszközök és emberi maradványok megerősítették, hogy az első emberek az eddig véltnél 20 ezer évvel korábban, 30-40 ezer éve jelentek meg itt.

A cikk még nem ért véget, kattintson!