2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 2. rész

Pecsétnyomó és aranytigris

Óriásdenevér, ősi emberi lábnyomok, négyezer éves sumér kikötő megtalálása is szerepel a legfontosabb 2018-as felfedezéseket összefoglaló sorozatunk második, befejező részében.

Régészet

Február: az 1. századból származó, egypúpú tevéket és egyéb patás állatokat ábrázoló, életnagyságú sziklafaragványokat fedeztek fel Szaúd-Arábiában. A lelőhely pihenőhelyként szolgálhatott az utazók számára, de vallási szertartásokhoz is használhatták.

Március: négyezer éves sumer kikötő maradványaira bukkantak Irakban, a 130 m hosszú, 40 m széles létesítmény víztározóként is szolgált az áradásoknál.

Április: a közép-kínai Csengtu közelében egy folyómederből mintegy 12 ezer leletet (fegyvereket, arany- és ezüstpénzeket, ékszereket) hoztak felszínre, köztük egy hiányos aranypecsétet a Ming-dinasztia (1368-1644) korából, melybe a „su” karaktert, Szecsuan korabeli nevét vésték. (A leletek valószínűleg egy 17. századi felkelés során elsüllyedt, egy előkelőség kincseit szállító hajóról származnak.)

Pecsétnyomó és aranytigris Forrás: China News

Május: szinte tökéletes állapotban megmaradt, eredeti színükben pompázó, emeletes-erkélyes házakkal szegélyezett utcát tártak fel Pompejiben, amelyet 79-ben temetett el a Vezúv kitörése.

Május: kardszárnyú delfinek és egy táncoló nő alakját kirajzoló ábrákat fedeztek fel Peruban. A több mint háromezer éve, a Paracas-kultúra idején a hegyoldalakba vésett úgynevezett Palpa-vonalak - a kizárólag a magasból látható és egy évezreddel későbbi Nazca-vonalakkal ellentétben - a fennsíkról is láthatók.

Június: az indiai szubkontinensen első alkalommal találtak harci kocsikat, a négyezer éves, kétkerekű bronzkori harci szekerek, kardok és sisakok a Gangesz felső folyása mentén kerültek elő. (A Kr. e. 1700 és 1100 között keletkezett hindu szent szövegben, a Rigvédában már szerepelnek ilyen kocsik.)

Június: Milánóban metróépítés közben megtalálták Maximianus római társcsászár (uralkodott 285-305) sírját. A nyolcszögletű épület oldalai 7,5 méter hosszúak, félkör alakú fülkékkel.

Augusztus: a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az 1526. évi mohácsi csata után az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét.

Szeptember: a régészek lézeres letapogató eszközzel 60 ezernél több ember alkotta objektumot: hatalmas piramisokat, házakat, kiépített utakat találtak a guatemalai dzsungel mélyén. Megállapításaik szerint a maja civilizáció sokkal fejlettebb és kiterjedtebb volt, mint eddig vélték, a maja alföldön a 650-800 közti időszakban hozzávetőleg 11 millióan élhettek.

Szeptember: Egyiptom egyik legősibb települését ásták ki a Nílus folyó deltájában, az itt talált, ötezer éves edények, kézműves termékek a fáraók kora előtti időkből származnak.

Szeptember: a kínai Vanli-korszakból (1573-1619) származó porcelántárgyakat és indiai fűszereket szállító, kilenc bronzágyúval felszerelt hajó roncsait találták meg Lisszabon közelében, a Tajo-folyó torkolatában.

Október: a Duna alacsony vízállásának köszönhetően nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel az érdi folyóparton. A leletek egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerültek a vízbe.

Leletek a Dunából Forrás: MTI

Október: a székesfehérvári bazilika régészeti feltárása során kora Árpád-kori épületeket, a 14. század elején épült templom maradványait, valamint egy 13. század elejéről származó bronzkorpuszt (Krisztus teste) találtak.

Október: tucatnyi hajóroncsra bukkantak Görögországban, a Fúrni szigetek közelében, ahol 2015 óta mintegy hatvan, több ezer éves hajóroncs került elő, ez lehet a Földközi-tenger legnagyobb hullámsírja.

Október: a világ legrégebbi, teljes épségben maradt hajóját találták meg Bulgária partjainál. A 2400 éves görög kereskedelmi hajó, amilyet eddig csak az antik görög vázákról ismertünk, 2 ezer méter mélyen pihen a tenger fenekén.

Október: II. Ramszesz, az egyik legjelentősebb egyiptomi fáraó egyik szentélyét tárták fel régészek Kairóban; szkarabeuszokra, amulettekre, agyagedényekre és hieroglifákkal díszített márványtömbökre bukkantak.
Október: pécsi régészek megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett, Brodarics István krónikájában Földvár néven említett település maradványait Majs keleti határában. Novemberre régi térképek, földrajzi sajátosságok, a régészeti adattár és térinformatikai eszközök felhasználásával modellezték a korabeli környezeti viszonyokat és felfedezték azt a már feltöltődött Duna-medret, amely lehetővé teszi a csata helyszíneinek pontos meghatározását.

November: a Peloponnészoszi-félszigeten megtalálták a legenda szerint trójai hadifoglyok által alapított, eddig csak ókori leírásokból ismert Tenea görög város romjait, a leletek tanúsága szerint a polgárok feltűnően jómódúak voltak.
November: Jézus arcának korai ábrázolására bukkantak az izraeli Negev sivatagban, egy romos bizánci templom szentélyének falán. A festmény Jézus arcát a keleti hagyományt követve szakáll nélkül, rövid hajjal, hosszúkás orral jeleníti meg.

Gíza, 2018. december 15. Falfestmény egy magas rangú, Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló pap 4400 éves, közelmúltban felfedezett, érintetlen temetkezési helyén a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban 2018. december 15-én. A kivételesen jó állapotban fennmaradt, 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély, hieroglifákka ékesített sírkamra falaiba vájva 18 nagy fülkét találtak, ezekben az elhunyt és hozzátartozói színes szobrai láthatók. A királyi tisztítópapi, a királyi felügyelői és szenthajóőrzői tisztségeket betöltő papot az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó V. dinasztia harmadik (ismert) királya, Noferirkaré idején temették el Forrás: MTI/EPA/Háled El-Fiki

December: az „év legszebb sírját”, egy magas rangú pap 4400 éves érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban.

Írásos emlékek, kéziratok, térképek

Január: az izraeli haifai egyetem kutatói apró darabokból összerakták, majd megfejtették egy titkosírással írt holt-tengeri tekercs szövegét, amely a kumráni közösség sajátos, 364 napból álló naptárát ismertette. (A kumrániaknál mindig ugyanarra a napra estek az ünnepek.)

Február: a világ egyik legrégibb írásos emlékét találták meg a bulgáriai Nova Zagorában. A nyolcezeréves, lapos, tízszer 3,5 cm-es cserépdarab mindkét oldalán bonyolult írásjelek találhatók, amelyek a naptári és rituális eseményekről tájékoztatták a korabeli embert.

Március: Szigetvárt és a Szulejmán szultán síremléke körül kialakult kisvárost, Turbékot ábrázoló térkép bukkant fel egy németországi aukción. A kézzel rajzolt térképen Leandro Anguissola itáliai hadmérnök Szigetvár 1689. évi visszafoglalásának katonai műveleteit rögzítette.

Május: a világ első papírpénzének tartott, a kínai északi Szung-dinasztia (960-1127) által fizetési kötelezvény gyanánt nyomtatott csiaozi kőbe vésett mását találták meg a délnyugat-kínai Csungking térségében, ez az első alkalom, hogy papírpénzvésetre bukkantak.

Július: megfejtették a bázeli egyetem birtokában lévő kétezer éves papiruszt. A mindkét oldalán tükörírást tartalmazó dokumentumról a legmodernebb módszerekkel megállapították, hogy több rétegből van összeragasztva. Ezek szétválasztása után tudták elolvasni a görög nyelvű szöveget, amelyről kiderült: az ókori világ egyik leghíresebb orvosa, Galénosz eddig ismeretlen kézirata.

A restaurált papirusz egyik oldala Forrás: University of Basel

Október: az eddigi legrégebbi Jeruzsálemet megnevező héber feliratot találták meg a városban: a régészeti feltáráson bukkantak a kétezer éves oszloptöredékre, amelyen a mai írásmóddal megegyező módon szerepel a Jeruzsálem név.

December: egy budapesti árverésen 10 millió forintért ütötték le Radnóti Miklós Járkálj csak, halálraítélt! című versének kéziratát, amelyet egy átsatírozott sor tesz különlegessé. A költő ugyanis nem őrzött meg piszkozatokat.