A mikroszálak környezeti hatásait mérik fel

A mikroszálak egy része a szennyvízzel együtt az óceánba kerül

Elsőként modellezte a műanyag mikroszálak természetben való mozgását a Washingtoni Állami Egyetem egyik kutatója.

Több millió tonna műanyaghulladék úszkál az óceánokban

Az Advances in Water Resources című folyóiratban publikált tanulmány eredményei a jövőben segíthetik a közösségeket annak jobb megértésében, hogy

miért jelentenek világszerte egyre súlyosbodó problémát a műanyaghulladékok és, hogy miért lenne fontos azok mennyiségének csökkentése

- olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A világ óceánjaiban több millió tonna műanyaghulladék úszkál úgynevezett mikroműanyag-részecskék formájában, amelyek idővel lerakódnak az üledékekben, eljutnak a termőföldekre és az ivóvizekbe.

A mikroszálak a szennyvízzel együtt kerülnek az óceánokba

Az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, amelyek legkevésbé tanulmányozott fajtái a mikroszálak.

A mikroszálak egy része a szennyvízzel együtt az óceánba kerül Forrás: commons.wikimedia.org

Ezek apró műanyagszálak, amelyek például mosás közben válnak le a műszálas szövetekről. Jelentős részük átjut a vízszűrő rendszereken és a szennyvízzel együtt az óceánba kerül.

A szűrőrendszeren fennakadt mikroszálak is a szennyvíziszapban végzik, ezt aztán a mezőgazdaságban hasznosítanak trágyaként, vagy a szeméttelepekre kerül.

A mikroszálak emellett számos szennyezőanyag elnyelésére képesek. A kutatók a legkülönbözőbb környezetekben tanulmányozták már a mikroműanyagokat. A Washingtoni Állami Egyetem építő- és környezetmérnöki karának adjunktusa, Nick Engdahl azonban az első, aki modellezte a mikroszálak mozgását a természetben.

Mérésekkel egészítik ki az eredményeket

Azt akartam kideríteni, hogy folyamatos mozgásban, szétterjedésben vannak-e, vagy csak felhalmozódnak egy helyen?"

- mondta Engdahl, aki egy sor különböző szennyezőanyag természetben való mozgását vizsgálja.

A szakember egy fizikára épülő, új megközelítést alkalmazva szimulálta a mikroszálak mozgását és arra jutott, hogy azok hossza, valamint az őket szállító víz sebessége határozza meg, hogy a műanyagok megtelepednek-e a talajban, vagy folytatják-e az útjukat a természetben.

Azt is megállapította, hogy a rövidebb mikroszálak mozgása sokkal összetettebb, és jóval gyorsabban mozognak a vízben, mint a feloldódott anyagok.

A műanyag-szemét folyamatos problémákat generál Forrás: commons.wikimedia.org

Engdahl jelenleg azon dolgozik, hogy laboratóriumban végzett közvetlen megfigyelésekkel igazolja és finomítsa eredményeit, amelyeket egy szennyvízkezelőben végzett mérésekkel is ki akar egészíteni. Mint hangsúlyozta, mindez segít pontosabban felmérni a a mikroszálak környezeti hatásait, amelyek egyelőre alig ismertek.