Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék

A Dánia-szoros úszó jéghegyekkel

Kétszer olyan gyors a felmelegedés az Arktiszon, mint a Föld más részén.Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hőmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.

Ez a folyamat okozza a dermesztő márciusokat

A 2018 Arctic Report Card szerint a 2018-as évnél csak 2016 volt melegebb a régióban. Az északi területek emelkedő hőmérséklete felforgatja a jellegzetes időjárási mintákat, a folyamat okozza a súlyos téli viharokat az Egyesült Államok keleti részén és a szélsőséges márciusi hidegbetöréseket Európában - áll a jelentésben.

A Dánia-szoros úszó jéghegyekkel Forrás: Dreamstime

"Az Arktisz légkörének és óceánjának folytatódó melegedése hatalmas változásokat okoz a környezetben az előre megjósolt és más, egyelőre elképzelhetetlen módokon" - figyelmeztetnek a szakértők. Hozzátették: új és gyorsan kialakuló veszélyek öltenek formát ami miatt rendkívül nagy a bizonytalanság a környezeti változások hatását illetően.

A Grönlandi-tenger Forrás: Wikimedia Commons

A sarkvidéki levegő hőmérséklete az elmúlt öt évben, 2014-től 2018-ig minden korábbi rekordot megdöntött

a feljegyzések kezdete, 1900 óta. Ez a trend különbözik minden más rögzített periódusétól - állítja a 12 ország 81 kutatója által összeállított jelentés.

Északi-sark Forrás: Stefan Hendricks, Alfred-Wegener-Institut/Stefan Hendricks, Alfred-Wegener-Institut/Stefan Hendricks, Alfred-Wegener-Institut

A legutóbbi vizsgált 12-hónapos ciklusban, 2017 októbere és 2018 szeptembere között az Északi-sarkvidék átlagos éves hőmérséklete 1,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1981-2010-es átlagát.

Negatív rekord a Bering-tengeren

A Jeges-tengert borító jégtakaró eddig csupán egy évben volt kisebb, mint 2018-ban, a Bering-tengeren pedig negatív rekordot döntött a téli jég kiterjedése a 2017-2018-as szezon egészét illetően.

Az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó többi része, de a hatásai egyáltalán nem elszigeteltek,

hanem elnyúlnak egészen a közepes szélességi körökig. A melegebb Északi-sarkvidék ugyanis csökkenti az északi és déli területek közti különbséget, amely a sarkvidéki futóáramlatok, a folyók és a repülőgépek szintjén fújó erős szelek fő hajtóerejét adják - közölte a NOAA.

A Berenberg-vulkán az arktikus Jan Mayen-szigeten. A sarkköri területek hideg tengervize a felmelegedés hatására alászáll a mélybe Forrás: Wikimedia Commons

A futóáramlat egy viszonylag keskeny csík a Föld felső légkörében, ahol nagy sebességgel áramlik a légkör.

Felgyorsult az olvadás, egyre gyorsabban válnak le a hatalmas jégtáblák, ezért komoly veszélybe kerültek a jegesmedvék. Forrás: Wikimedia Commons

A Földön ezeknek nagy hatásuk van a felszíni meteorológia alakulására, a szubtropikus és a poláris áramláson keresztül. A futóáramlat többnyire több ezer kilométer hosszúságú, több száz kilométer szélességű, több kilométer vastagságú levegőréteg.

Jóval északabbra jut el a meleg levegő, mint korábban

Ebben a melegedő környezetben a futóáramlatok hullámzóbbakká válnak,

aminek hatására a meleg levegő távolabbra jut el északra,

a hideg levegő pedig messzebbre jut a déli vidékekre ahhoz képest, amikor az áramlat erős és viszonylag egyenes - állítják a szakértők.

Grönlandi táj, olvadó jéggel. A jelenlegi tendenciák mellett a "zöld sziget" akárcsak a földtörténeti múltban, teljesen jégmentessé válhat Forrás: AFP/Hemis/Roy Philippe

A tudósok szerint bizonyítékok vannak arra, hogy ezek a változó futóáramlatok (a felső légkörben nagy sebességgel áramló, többnyire több ezer kilométer hosszú, több száz kilométer széles és több kilométer vastag levegőrétegek) okozzák a heves viharokat.

Grönlandi tájkép. Az olvadó jég miatt nyaranta évről-évre egyre olvadékvíz keletkezik Forrás: Orvar Atli

"Figyelemre méltó, szélsőséges időjárási események esnek egybe a futóáramlatok mély hullámaival: ilyen a 2017 őszén az Északi-sarkot érő hőhullám, a heves téli viharok az Egyesült Államok keleti részén 2018-ban és a márciusban Európában tapasztalt hidegbetörés" - emelték ki a kutatók.

Összeomlás fenyegeti az arktiszi ökoszisztémát

A melegedő sarkvidéki hőmérséklet pusztítást okoz a régió ökoszisztémájában, megtizedeli a rénszarvas-populációt

és káros algavirágzást indít el észak felé, amely megbetegíti a tengeri élőlényeket.

"Algákból származó toxinok tekintélyes mértékű koncentrációját találták sarkvidéki kagylók, fókák, rozmárok, bálnák és más tengeri élőlények szöveteiben" - olvasható a jelentésben.

Egy arktikus tengeri nagyragadozó, a grönlandi cápa Forrás: ABC News Australia

Bár az olvadó jég több, legelésre alkalmas szárazföldi területet szabadít fel, a vadon élő rénszarvasok száma az északi-sarkvidéki tundrákon csaknem 50 százalékkal visszaesett az elmúlt két évtizedben.

Az egyedszám csökkenésének okait egyelőre nem értik a tudósok.

Az északi sarkvidéken honos sellőkagyló (Arctica islandica) Forrás: HANS HILLEWAERT

Szintén nagy problémát jelent az Északi-sarkvidéken a tengeri mikroműanyag felhalmozódása.

"A tengerekben lévő mikroműanyagot vizsgáló új globális kutatás szerint az Északi-sarkvidék vizeiben jóval nagyobb a koncentráció, mint a világ bármely más óceáni medencéjében" - derül ki a NOAA jelentéséből.

A tengerek, óceánok is tele vannak műanyag hulladékkal. Forrás: greenfo.hu

"A tengerekben lévő mikroműanyagot vizsgáló új globális kutatás szerint az Északi-sarkvidék vizeiben jóval nagyobb a koncentráció, mint a világ bármely más óceáni medencéjében" - derül ki a NOAA jelentéséből.

(Forrás: MTI/NOAA)