Einstein egyszer azt mondta, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését. A híres gondolat tudatában talán még aggasztóbb az a gondolat, hogy egyre több helyen üti el a fejét a méhek pusztulása.
Több helyen a méztermelő méhek vadonélő populációi gyakorlatilag kipusztultak, és a háziméh-kaptárak nagy százaléka pedig elnéptelenedett.
A rejtélyes jelenségért a kaptárak teljes elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, a kaptárelhagyás (Colony Collapse Disorder, CCD) a felelős.
Ennek a hátterében pedig többek között az ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) világi terjeszkedése, valamint a negatív környezeti hatások összessége áll.
Finn kutatók most apró vakcinák segítségével szeretnék kialakítani az említett parazita elleni védekezés technológiáját, hogy megállítsák a méhek kolóniájának összeomlását.
A Helsinki Egyetem csapata azt reméli, hogy a kifejlesztett vakcina megállítja a méhek az elmúlt években tapasztalt drámai visszaesését.
Lehet, hogy az oltóanyaggal csak a méhpopuláció egy részét tudjuk immunissá tenni"
– mondta Dalial Freitak, a kutatás vezető szakértője az AFP Hírügynökségnek. – „De szeretnénk legalább egy kicsit megmenteni a világot."
A kutatók szerint már a méhpopuláció két-három százalékának vakcinázása is óriási eredményeket jelenthetne.
A rovarok megmentése ugyanis szó szerint létfontosságú az emberiség szemszögéből. Nekik köszönhetjük az elfogyasztott ételeink egy részét, a nektár és pollengyűjtést, a virágok beporzását, és természetesen az édes, sokféle mézet is.
Gyakorlatilag a méhek a felelősek a világ háromnegyedének a beporzásáért, amely a mezőgazdaság számára jelent óriási segítséget.
Apró barátaink nélkül az összes élelmiszerünk harmadát elveszíthetjük:
a gyümölcsöket, a lekvárt, és az ökológiai folyamat végeredményeként a narancs, alma, kávé, mandula, csokoládé is akár a múlt homályába veszhet.
Az elmúlt években azonban a méhpopulációk a világ szinte minden táján pusztulnak a titokzatos CCD miatt, amelynek okát már sokan, sokféleképpen magyarázták, ám még mindig nem sikerült teljesen tisztázni. A hátborzongató jelenség során azonban a teljesen egészségesnek tűnő, 30-50 ezer egyedet számláló családok egyik hétről a másikra, nyom nélkül tűnnek el a kaptárakból.
Amit biztosan tudunk a CCD-ről az az, hogy halálos a méhek számára"
– mutatott rá Dalial Freitak. – „A dolgozók egyszerűen elhagyják a CCD-vel fertőzött kaptárat, és ezzel együtt a királynőt, a mézet, a petéket és az egész méhcsaládot."
A rendellenesség jellemzője, mind a vadon élő, mind a háziméh kolóniákat sújtja.
Az ENSZ tanulmánya szerint azonban nem csak a méheket, hanem más rovarfajokat is érint. A jelentés rámutat, hogy a gerinctelen beporzók több mint 40 százaléka, főként a méhek és lepkék sodródhatnak a kihalás szélére a CCD miatt.
Miattuk került veszélybe a madarak és a denevérek 16,5 százaléka. A méheket azonban a rejtélyes CCD mellett a globális felmelegedés, a vegyszerek, a méhek ellenálló képességének gyengülése, helytelen technológia, a paraziták, a vulkáni tevékenység, a legeltetési szokások, a rejtélyes és általános betegségek és az egyre kisebb élőhelyek is veszélyeztetik.
A Helsinki Egyetem kutatói ezeknek a tényeknek a tudatában döntöttek úgy, hogy mindenáron megpróbálják meggyógyítani a méheket.
A kifejlesztett oltóanyag nagyjából olyan, mint egy emberi vakcina: a méhek ennek segítségével válnak ellenállóvá az olyan súlyos, mikrobiális betegségek ellen, amelyek végzetesek lehetnek a méhközösségek számára"
– magyarázta Dalial Freitak vezető kutató. – „Amiben igazán különbözik az emberi oltóanyagoktól az egyrészt a beadás módja, hiszen nehéz lenne a méheket szó szerint beoltani egy fecskendővel, másrészt pedig a rovarok nem igazán termelnek hozzánk hasonlóan antitesteket."
A kutatók ezért egy új eljárást dolgoztak ki: bizonyos immunizáló baktériumok elfogyasztásával nem csak az azzal táplálkozó rovarok, hanem azok utódai is védetté válnak.
Tehát szó szerint a táplálékkal együtt veszik magukhoz meg a betegséggel szembeni ellenállóképességet.
A kutatócsapat a vakcina kifejlesztésének tesztjei során találkozott Heli Salmelával, aki a mézelő méhekkel épp egy vitellogén nevű fehérjén dolgozott.
A két elképzelés végül közös utat talált a CDD és a nyúlós költésrothadás vagy amerikai költésrothadás ellen is.
Utóbbi a méhek költésének leggyakoribb és legpusztítóbb megbetegedése. Utóbbi kezelését Heli Salmela a méhkirálynő kezelésével oldotta meg, amely során az oltóanyagot egy kis cukordarabka segítségével juttatta be a kaptárba.
A csapat most azt szeretné, ha engedélyeznék a vakcinák kereskedelmi forgalmazását, hiszen a visszajelzések nagyon pozitívak.
Tudom, hogy a bevezetési folyamat gyakorta igen lassú, de abban bízom, hogy négy-öt éven belül elterjedhet a világon"
– nyilatkozta Dalial Freitak. – „Ha sikerül ezt elérnünk, akkor hathatósan erősödik a beporzó fajok betegségek elleni védekezőképessége, így egyre inkább képesek lesznek ellenállni az őket fenyegető betegségeknek."