Az OSIRIS-REx december 3-án haladt el a felhőkarcoló nagyságú égitest mellett. A tőlünk 2,25 millió kilométerre található aszteroida felszínén hidrogén- és oxigénmolekulák nyomait találta az űrszonda.
Az űrjárművet, melynek küldetése, hogy kutatási mintákat küldjön a Földre a Bennuról, 2016-ban bocsátották fel. Az aszteroida nagyjából a Földdel azonos távolságra kering a Nap körül, és a tudósok attól tartanak,
az égitest a Földnek ütközhet a 22. század végén.
"A Naprendszer korai időszakának vízben gazdag ásványait találtuk meg, pontosan ilyen minták után kutattunk" - mondta Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem bolygókutatója, az OSIRIS-REx misszió vezető tudósa a Reutersnek adott telefoninterjúban.
Az aszteroidák a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből itt maradt törmelékek. A tudósok úgy vélik, a földtörténet hajnalán
a bolygónknak ütköző aszteroidák és üstökösök hozhattak szerves vegyületeket és vizet, amelyek az élet keletkezését lehetővé tették.
Az elméletet a Bennuról származó minták atomi szintű elemzése támaszthatja alá.
"Amikor a misszió hazahozza az anyagmintákat 2023-ban, a tudósok a Naprendszer történetének és evolúciójának információs kincsesbányájához jutnak" - írta közleményében Amy Simon, a NASA marylandi Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa.
Az OSIRIS-REx robotkarja 2020 júliusában éri el az aszteroidát, akkor konkrét mintákat is tud venni. Az űrszonda ezután visszaindul a Földre, kibocsátja a kapszulát, ami a mintákat szállítja, és 2023-ban a utah-i sivatagba érkezik meg.