Dél-Amerika nyugati esőerdőiben őshonos az a hangyafaj, amelynek csípése olyan komoly tüneteket vált ki az emberi szervezetben, amelyről a kutatók most megállapították: körülbelül harmincszor fájdalmasabb, mint egy méhcsípés. A természettudósok egyenesen kijelentették azt is, hogy ez az ember által ismert, legborzalmasabb fájdalom.
A hangya csípése talán pont olyan érzés lehet, mint amikor rádlőnek és a puskagolyó okozta fájdalom szétterjed az egész testedben
– mondta Steve Backshall kalandor és természettudós a ZME Science tudományos portálnak. – A tested elkezd remegni és a bőröd izzad. Érzed, ahogy a fájdalom egyre csak terjed, miközben felgyorsul a szívverésed, de talán még a tudatodat is elveszíted. Nem tudsz semmi másra koncentrálni, csak a fájdalomra legalább három-négy órán keresztül.
A Parponera clavata a világ legnagyobb hangyafaja, amely Közép- és Dél- Amerika dzsungeleinek mélyén él.
Csípése rendkívül fájdalmas, amivel lekörözi a mintegy öt centiméteres japán lódarazsakat, de a tizenegy centiméter szárnyfesztávolságot is elérő trópusi elterjedésű pókölő hősdarazsakat.
A méhekhez hasonlóan csupán akkor bocsátja ki magából az erős mérgét, ha veszélyben érzi magát.
Más hangyákkal ellentétben a hangyabolyuk csupán néhány száz dolgozóból áll, ezeket általában a fák gyökereihez építik.
A dolgozók a fa tövén közlekednek egészen a lombkoronáig és csak igen ritkán mászkálnak az avarban.
Az úgynevezett 24 órás hangya királynő jóval termetesebb, mint a dolgozói, amelyek nagyon szívósak. Pont olyanok, mint egy szárny nélküli, vöröses-fekete színű, mindig ingerült darázs.
Néhány ember aktívan keresi a fájdalmat. Közéjük tartoznak a brazíliai Satere-Mawe törzs tagjai is, akik szívesen veszik fel a harcot a 24 órás hangyákkal.
A hagyományos szokások szerint a tizenéves fiúknak a férfivá avatási szertartásán egy olyan kesztyűt kell viselniük, amelybe Parponera clavata hangyákat tettek a vezetőik.
A fiúk a kezükre húzzák a csípős rovarokkal teli kesztyűt és megpróbálnak nyugodtak maradni. Ahhoz, hogy valóban férfiakká válhassanak, legalább húsz alkalommal meg kell ismételni ezt az igen fájdalmas szertartást.
A hősiességnek természetesen ára van: miután a kesztyű lekerül a kezükről a végtagok rendszerint hatalmasra dagadnak és ritkább esetben egy napra akár teljesen le is bénulhatnak.
Egyetlen fullánkos hangya szúrása eredendően nem halálos az emberi szervezetre, ám az allergiás reakció fellépése vagy túl sok szúrás elszenvedése bizony komoly veszélyt jelenthet.
Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a 24 órás hangya szúrása a legrosszabb valamennyi fullánkos hártyásszárnyú közt.
A nagyon intenzív fájdalomérzet – a hangya nevéből adódóan – legalább egy napig kitart.
A zúzódások, dagadás azonban ezután már gyorsan gyógyul és a bénulás is szép lassan eltűnik. A hangya csípésében lévő hatóanyag, a poneratoxin nevű neurotoxin 24 óra múlva teljesen kiürül a testből.
Ez szinte egy teljesen tiszta neurotoxin
– mondta Backshall, aki maga is kipróbálta a hangyákkal teli kesztyűt. – Ez az egyik oka annak, hogy a hangyákat fel merik használni a törzsi szertartásokhoz, hiszen bár rendkívüli fájdalmat okoz, a méreg mégsem halálos. A hatóanyagban szinte nincs is allergén vegyület, és a szertartás után a test tele lesz adrenalinnal. Ez az érzés akár hetekre is felpórgetheti az embert.
Hozzáteszi, hogy
a saját kísérletét követő egy hétben is úgy érezte magát, hogy ha leugrana egy szikláról, akkor egészen biztosan el tudna repülni.
A vegyületet most kissé paradox módon lehetséges fájdalomcsillapítóként vizsgálják. Egyes kutatások ugyanis úgy találták, hogy kis dózisban képes mérsékelni a tüneteket.