A TX Piscium jelű csillag az élete végéhez közeledik a Földtől 900 fényévnyi távolságban. Ilyenkor a csillagok belsejében lejátszódó folyamatok a méretüktől függnek.
A Bécsi Egyetem közleménye szerint
a Nap például 4,5 milliárd év múlva vörös óriássá fog felfúvódni
- amely a Naprendszer belső bolygóit, köztük a Földet is elnyeli -, miközben erős napszelet kelt.
Hogy több információt szerezhessenek ezekről a folyamatokról, az asztrofizikusok egyre erősebb teleszkópokkal vizsgálják azokat a csillagokat, amelyek a csillagfejlődésnek már ebben a stádiumban vannak.
Az egyik ilyen csillag a TX Piscium a Halak csillagképben található.
A csillagot a Bécsi Egyetem Magdalena Brunner, Franz Kerschbaum és Ernst Dorfi vezette kutatócsoportja a jelenlegi legnagyobb teljesítményű rádiótávcső-rendszer, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózat (ALMA) segítségével figyelte meg.
A csillagszél kiveti a nehezebb elemeket is, amelyek magfúzióval az égitest belsejében képződtek.
A szén, az oxigén vagy a nitrogén beépül a következő csillaggenerációba. A csillagszélért az égitestek belsejében lejátszódó összetett folyamatok és a felszínnel való kölcsönhatásuk felelősek.
Ez vezet a porból és gázból álló úgynevezett cirkumsztelláris (csillagkörüli) burok kialakulásához, amely a csillag halála után is megmarad. Ennek a buroknak a tulajdonságai változhatnak.
Legegyszerűbb esetben a csillagszél gömb alakban löki ki az anyagot,
de már a legkisebb szabálytalanságok is más alakú burkot eredményeznek, a kilökődés különböző intenzitása pedig különböző héjakat formál.
Kerschbaum és kollégái 2017-ben egy másik haldokló csillagnál kimutatták, hogy több évezredig eltartó ciklusokban több-kevesebb anyagot lökött ki - ez a jelenség hasonlatos a cigaretta-füst karikákhoz.
A TX Piscium esetében az osztrák, amerikai és svéd kutatók alkotta tudóscsoport egy teljesen új struktúrát figyelt meg. "A Herschel űrteleszkóp korábbi megfigyeléseiből úgy tudtuk, hogy gyűrűformájú struktúra található itt és közelebbről meg akartuk vizsgálni" - mondta Brunner.
A kutatók meglepetésére azonban egy lapos ellipszis formájú héjra bukkantak - ilyet nagy széntartalmú vörös óriásnál korábban még sohasem figyeltek meg.
A tudósok azt feltételezik, hogy egy olyan csillagról van szó,
mely a feltételezettnél lényegesen gyorsabban forog saját tengelye körül.
A forgás az egyenlítő körül gyorsabb csillagszelet okoz, ez okozza a különleges formát.
A mérések szerint ahhoz, hogy ilyen ellipszis keletkezzen, a vörös óriásnak másodpercenként két kilométeres sebességgel kell forognia.
"Valószínűleg a TX Piscium elnyelte egy eddig ismeretlen csillagtársát vagy akár bolygókat, is és átvette azok forgási impulzusát, ezáltal megnövelte a saját rotációs sebességét" - véli Brunner.
(Forrás: MTI/APA)