Ritka történelmi kincset bocsátottak eladásra a napokban Nagy-Britanniában: a napóleoni háborúk előestéjén keltezett levelet maga III. György brit király írta alá. A dokumentum keltezése 1803. május 14-e.
Az 1789-ben kirobbanó francia forradalom megdöntötte a francia monarchiát és a brit földbirtokosok is aggódva figyelték a szomszédjukban zajló fejleményeket.
Amikor négy év múlva a forradalmi francia kormány hadat üzent Nagy-Britanniának a francia-angol ellentétek egyre jobban lángra kaptak. Közben az uralkodó először időszakosan, majd végleg elmebeteg lett: a franciák elleni küzdelmek nyomán III. György ezt a katolikuskérdés miatti aggodalmaknak tulajdonította.
A harcok egészen 1802-ig folytatódtak:
a britek októberben fegyverszünetet kötöttek a franciákkal, majd aláírták az amiensi békét, amely tizennégy hónapra békét teremtett Európában a napóleoni háborúk idején.
A korszak világháborújának számító, globális konfliktusok során ez volt az egyetlen béke az angolok és a franciák között.
Alig egy fél évvel a békeszerződés megkötése után a király aláírta az árverésen eladott dokumentumot, és négy nappal a levél elküldése után a két ország ismét háborúban állt egymással.
A kézzel írt jegyzet részletezi az uralkodó csalódottságát „a franciák uralkodójának nyugtalan természete" miatt. Ahogy III. György fogalmazott, Napóleon a királyságot fenyegeti, aki minden törekvésével az európai kontinenst szeretné meghódítani, amivel Nagy Britannia gyarmati érdekeit is fenyegeti.
A franciák magatartása ugyanolyan tisztességtelen, mint amennyire a gonosz tudatos támadásai, amely szükségszerűen arra kényszeríti számos országot, hogy kiújítsa a háborús állapotot
– írta a brit király. – Ám meg vagyok győződve arról, hogy a francia uralkodó nyughatatlan természete miatt a helyzet tarthatatlanná válik. Ezért szükségszerű, hogy akár egymagunk is szembeszálljunk vele, megmutatva az erőszak visszaszorításának legjobb módját.
Az amiensi béke megállapodásait egyik fél sem tartotta be: ez vezetett több mint egy évvel később az újabb háborúhoz (amely végül az 1815-ös waterlooi csatáig tartott). III. György elszántan szállt szembe újra az Európát lassan bekebelező hódítóval. Feljegyzését elsőként a brit államtitkárnak, Lord Hawkesburynek küldte el.
Az eset azért is számít egyedülállónak, mert jól mutatja a király gondolkodását a háború előestéjén
– mondta Charles Ashton, a Cheffins aukciós házigazgatója, aki lebonyolította a történelmi relikvia eladását. – Ez a levél a történelem egy komoly, meghatározó pillanata, amely pontosan tükrözi az uralkodó azon megrendíthetetlen szándékát, hogy ismét háborúba induljon Franciaország és Napóleon ellen.
Hozzátette: a levél azért is olyan értékes, mivel a király nem egy írnoknak diktálta, hanem saját maga írta, amely jelentősen megnöveli az értékét. A BBC szerint
a vevő egy Cambridgeből származó magángyűjtő volt,
aki 15 ezer dollárt, átszámítva több mint négymillió forintot fizetett érte.