A kis tömegű csillagok, mint amilyen a Nap is, életük végén vörös óriássá fújódnak fel. Eddig a kutatók azt feltételezték, hogy e fázis végén több száz éven át hatalmas mennyiségű gázt és port bocsátanak ki kozmikus környezetükbe.
Ezért nevezik ezt a folyamatot szuperszél-fázisnak.
Az új megfigyelések szerint azonban a vörös óriások a tömegüknek csak a tíz százalékát bocsátják ki ekkor. A vörös óriás a kistömegű csillagok fejlődésének igen látványos szakasza. A Nap is így fogja végezni mintegy ötmilliárd év múlva.
Amikor a Nap elhasználja a belsejében lévő, a magfúzióhoz szükséges hidrogénraktárát, jelenlegi méretének több százszorosára fog felfújódni.
Eközben elnyeli majd a belső bolygókat, köztük a Földet is, a külsőket pedig izzásba hozza.
Végül egy fénytelen, szupersűrű fehér törpévé zsugorodik.
A Herschel űrteleszkóppal végzett megfigyelések az úgynevezett szuperszélfázis létére utaltak, amelynek során a vörös óriások több száz éven át hatalmas mennyiségű gázt és port adnak dobnak ki kozmikus környezetükbe.
Az asztrofizikusok eddig azt feltételezték, hogy akár 100 földtömegnyi anyag is az űrbe kerülhet ily módon,
egyetlen év leforgása alatt. "Ez még számunkra, asztronómusok számára is hihetetlenül nagy mennyiségű csillaganyagot jelent, ami viszonylag rövid idő alatt lökődik ki" - nyilatkozta Franz Kerschbaum, a Bécsi Egyetem Asztrofizikai Intézetének kutatója.
A tudósok mindeddig sikertelenül kutattak az ekkora mennyiségek kilökődésének megfelelő mechanizmusok után. "Az ilyen nagyarányú tömegveszteséggel a csillagok nem élhetnek eleget ahhoz, hogy egyáltalán megtaláljuk őket" - állítják a kutatók.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Chilében lévő, jelenlegi legnagyobb teljesítményű rádiótávcső-rendszer, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózat (ALMA) segítségével pontosan megmérte azoknak a gázoknak az eloszlását, tömegét és sebességét, melyeket a vörös óriások bocsátottak ki az elmúlt néhány ezer évben.
Ezek az úgynevezett OH infravörös csillagok, amelyek a kibocsátott gáz- és porfelhő mögött rejtőznek,
és ezért csak infravörös fényben láthatóak. Az ALMA pedig erre specializálódott.Két megfigyelt óriáscsillag esetében észlelték, hogy a csillagszél spirálisan áramlik a vörös óriás felől.
Ennek oka, hogy mindkét objektum valószínűleg kettős csillag. A csillagpartner viszont a haldokló csillag leple mögött nem látható közvetlenül. "Ott van azonban a gáz- és porfelhőben és a gravitációs erejével kényszeríti erre a pályára a csillagszelet" - magyarázta Kerschbaum.
A vörös óriások tehát nem a Föld tömegének százszorosának megfelelő gázt és port bocsátanak ki,
hanem csak annak mintegy tizedét.
"Ez azt jelenti, hogy nincs több ellentmondás, minden illeszkedik" - mondta a tudós.
(Forrás: MTI/APA)