Kijelöltük a landolási pontot, és meghatároztuk, miként megy végbe a landolás, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a feladatot hibátlanul teljesítsük"
- közölte Cuda Juicsi, a Jaxa projektmenedzsere.
A japán űrkutatási hivatal októberben néhány hónappal elhalasztotta az űrszonda landolását, mert a kisbolygó felszíne a vártnál göröngyösebb, és nehéz volt megfelelő leszállóhelyet találni. A hosszú halasztás másik oka az volt, novemberben és decemberben megszűnt a kapcsolat a Hajabusza-2-vel, mert a Nap túloldalán volt.
Csillagászok szerint a Ryugu kisbolygó a Naprendszer hajnalán formálódhatott, így olyan szerves anyagot tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárulhattak, így többet megtudhatunk az élet keletkezéséről.
A 2014-ben felbocsátott űrszonda három és fél éves utazás után, júniusban érkezett a földközeli kisbolygóhoz, és jelenleg mintegy 20 kilométeres távolságban kering körülötte. Az űrszonda szeptemberben már sikeresen az aszteroida fedélzetére bocsátott két kutatórobotot, október elején pedig egy további leszállóegységet, a Mascotot, és a tervek szerint maga is többször leszáll a mintegy 900 méter átmérőjű égitestre, hogy kőzet- és talajmintákat gyűjtsön.
A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba. A roverek felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet. A német-francia fejlesztésű Mascot az aszteroida felszínének ásványösszetételét és mágneses mezejét vizsgálja. A misszió a tervek szerint 2019 decemberében zárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut. Várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt.
(MTI/AFP)