Közösen tárja fel a segesvári csatateret a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum

Budapest, 2019. február 26. Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka (b) és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója a két intézmény közötti megállapodás aláírásán a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. február 26-án. A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közösen kezdi meg modern régészeti módszerekkel a segesvári csatatér feltárását, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én. MTI/Illyés Tibor

Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum a segesvári csatatér régészeti feltárására kedden Budapesten.

A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója hangsúlyozta:

a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én, még sosem kutatták korábban

modern régészeti módszerekkel. A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum.

A hadirégészet területén komoly eredményei vannak a HM Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak, köztük az 1849-ben Gönyűnél elsüllyesztett hadianyag-szállító uszály feltárása - emelte ki Kovács Vilmos, az intézmény vezetője. A PIM kezdeményezésére a segesvári csata helyszínén már 2018-ban elkezdődtek a próbajellegű terepi kutatások, az eddigi eredményekről Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum régésze számolt be. Mint elmondta, a tavalyi kutatás fő célja az volt, hogy megállapítsa, kutathatóak-e az ütközet főbb topográfiai pontjai, valamint hogy mekkora fémszennyezettséggel lehet számolni a lelőhelyen.

A terepi kutatások első szakasza a magyar balszárny harcrendjének feltételezett helyét vizsgálta. A kétnapos fémkereső műszeres terepbejáráskor a területen összesen

19 leletet találtak, elsősorban tüzérségi emlékek,

valamint kézi tűzfegyverekhez tartozó lőszerek, ruházati és numizmatikai emlékek kerültek elő - tette hozzá Polgár Balázs. Kiemelte azt is: 2019-ben szeretnék folytatni a megkezdett kutatást, és megtalálni a magyar balszárny és az orosz jobbszárny erdei küzdelmének a helyszínét.

Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a két intézmény közötti megállapodás aláírásán Forrás: MTI/Illyés Tibor

A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy Irányi Dániel (1822-1892) 19. századi magyar politikusnak, a márciusi ifjak egyikének írásos hagyatéka a napokban a PIM gyűjteményébe került az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával. Az anyag a Központi Antikváriumon keresztül jutott a magyar állam tulajdonába egy magánszemélytől.

Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos parancsnokhelyettese hangsúlyozta:

az 1960-as évek óta nem került magyar közgyűjteménybe hasonló jelentőségű hagyaték

a 19. századi magyar történelemből. Irányi Dániel teljes hagyatékának eddig csupán töredékei voltak ismertek, a most a PIM-hez került anyag a politikusnak írt levelekből áll. A levelek szerzői között van mások mellett Andrássy Gyula, Henryk Dembinski, Teleki László és Vajda János is.

Irányi Dániel az elmúlt mintegy 170 év azon kevés magyar politikusa közé tartozik, akik sosem engedtek az elveikből - fűzte hozzá Hermann Róbert.

Kiemelte: Irányi Dániel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején országgyűlési képviselőként, a felvidéki hadszíntéren élelmezési biztosként, majd a főváros kormánybiztosaként tevékenykedett. 1849 augusztusában az emigrációt választotta, később Kossuth Lajos legszorosabb munkatársai közé tartozott. 1868-ban hazatért, a 48-as párt, később a Függetlenségi Párt képviselője és elnöke lett.
Az eseményen Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese elmondta, hogy tervezik a PIM által gondozott, leromlott állapotú fehéregyházai Petőfi Múzeum és emlékkert megújítását is.