Több mint négyezer fészektartóval várja az E.ON a gólyákat

Fehér gólya (Ciconia ciconia) a Tiszánál. A gólyát veszélyezteti a leginkább az áramütés veszélye költési stratégiája és fészkének mérete miatt.

Több mint négyezer fészektartóval várja az E.ON a gólyákat, célzott madárvédelmi projekt indult az energiacég és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park együttműködésében, áprilisban és májusban a Fertő-Hanság Nemzeti Park kérésére a Szigetköz területén valósul meg gólyavédelmi program.

Több mázsásra is meghízhatnak a fészkek

Az E.ON a nemzeti parkokkal, madárvédelmi szakemberekkel együttműködve 4343 fészektartóval várja a gólyákat, korábban 4199 ilyen eszközt telepítettek, idén tavaszra újabb 144 került fel az oszlopokra az energiacég szolgáltatási területein. A fészektartókat a vállalat munkatársai folyamatosan karbantartják, szükség esetén cserélik.

Fekete gólya (Ciconia nigra). Zárt, zavartalan erdőkben fészkel. Magyarországon a legnagyobb állomány az ártéri erdőkben található. Nagy gallyfészkeket raknak, évente egyszer költenek, 3-5 tojást Forrás: Origo

Az új fészektartókra fonott fészekalap is került, a beavatkozások során a régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították. Ahol az akár évtizedes fészek több mázsásra hízott és veszélyessé vált, oda is új, fonott fészekalap került. A kikelt gólyafiókák védelmének érdekében a repülési irányba eső

hálózati elemekre szükség szerint burkolatot tesznek,

emellett kiülőket szerelnek fel annak érdekében, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől - közölte a program kommunikációjával foglalkozó cég pénteken az MTI-vel.

Több mint 44 mesterséges fészket telepítenek az ártéri erdőbe

Célzott madárvédelmi projekt indult az energiacég és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park együttműködésében is, ahol 161 pontos beavatkozás-sorozatot valósítottak meg közösen a gólyák érkezésére készülve.

Öreg tojó rétisas Haliaeetus albicilla) a havas téli tájban. A legnagyobb erurópai sas. A folyómenti galériaerdőkben és tölgyesekben fészkel. A magyarországi rétisas párok egész évben a fészek környékén tartózkodnak, a fiatalok kóborolnak Forrás: Morvai Szilárd

A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenc tájegységében idén egy pályázat segítségével az E.ON munkatársai a síkban elhelyezett kereszttartókat cserélik ki olyan, háromszög elrendezésű tartókra, amelyekre a madarak kevésbé tudnak ráülni vagy beszorulni,

így még a nagyobb testű madarak sem tudják a szárnyaikkal zárni az áramkört.

A gemenci árteret átszelő 3,5 kilométer hosszú vezetékszakaszon 44 oszlopot építenek át a szakemberek. A közelben költő rétisaspár érdekében a munkavégzést két szakaszra osztották.

Fehér gólya (Ciconia ciconia) a Tiszánál. A gólyát veszélyezteti a leginkább az áramütés veszélye költési stratégiája és fészkének mérete miatt Forrás: Nagy Károly/MME

A fészek körüli védőzónán kívül már februárban elvégezték a szükséges munkákat, viszont a 400 méteres védőzónában csak akkor folytatódnak a madárvédelmi feladatok, ha a fiókák már elég nagyok ahhoz, hogy a beavatkozás ne bolygassa fel a sas család életét, így itt nyáron fejezik be a tervezett változtatásokat.

Biztonságossá teszik a madarak számára veszélyes helyszíneket

Áprilisban és májusban a Fertő-Hanság Nemzeti Park kérésére a Szigetköz területén valósul meg gólyavédelmi program, ekkor madárbarát megoldások alkalmazásával építik át az oszloptranszformátorokat. Az év további részére is számos, a környezet megóvását célzó munkát tervez az E.ON.

Az elmúlt év adatait elemezve 126 olyan konkrét hálózati helyet azonosítottak a szakemberek, amelyek veszélyforrást jelentenek a madarakra.

Ezeket a helyeket - és 300 méter sugarú körben a környezetüket - az idén madárvédelmi szempontból biztonságosabbá teszik. Az év második felétől olyan új típusú kereszttartókat használnak, amelyek a madarak számára a korábbiaknál sokkal biztonságosabbak.

Túzok (Otis tarda), Európa legnagyobb testű madara, a hím elérheti a 16 kilogrammot is, a nőstény kisebb. Világszerte veszélyeztetett faj Forrás: http://www.mme.hu/tuzok_otis_tarda

Ősszel 18 kilométeres szakaszon kerülnek a vezetékek földkábelbe Túrkeve-Dévaványa között, ez a térségben fészkelő túzokok megóvását szolgálja majd. A beruházás első lépéseként egy alállomást építenek át, majd a túzokvédelmi projekt 2020-21-ben is folytatódik.

(Forrás: MTI)