A csendes kis kétéltűeket egy indiai kutatócsoport fedezte fel a napokban, akik szenzációs eredményüket a PeerJ tudományos folyóiratban publikálták. Az élőlényeket a csillagos törpe béka (Astrobatrachus kurichiyana) névre keresztelték, és állításuk szerint ez az egyetlen olyan faj, amely egy, korábban még soha nem ismert családhoz tartozik, és amely lehet, hogy egyedülálló a békák családfájában.
Ez a furcsa kis állatnak egyáltalán nem fellelhető igazán szoros fajrokona az elmúlt több tízmillió évből. Az első, ami szembetűnik ezen a kis csodabogáron, hogy a szokatlanul aprócska, törpe mérete: hogy a beceneve is sugallja, ez a béka nagyon apró. Mérete legfeljebb huszonkilenc milliméter az orrától a csípőig
– nyilatkozta a lapnak David Blackburn, a floridai Természettudományi Múzeum herpetológiai kurátora.
A béka másik igen szembetűnő külső tulajdonsága a hátán lévő csillagok. A kétéltű galaxishoz hasonló, feltűnő foltjai tökéletesen illeszkednek az erdei élőhelyükként szolgáló, összegyűlt falevelekhez, így az éjszaka aktív állatok nappal tökéletesen tudnak rejtőzködni az avarban.
A rejtőzködés való ragaszkodás kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy ezek a békák hosszú életkort tudjanak megélni, ami azért is lenyűgöző, mert a csillagos törpe béke az eddig egyetlen ismert faj, amely egy látszólag ősi családhoz tartozik
– magyarázta David Blackburn.
Amikor ugyanis a kutatók véletlenül megpillantottak néhány törpe jószágot az éjjel jótékony sötétjében, azok azonnal újra elbújtak, amikor szembekerültek a zseblámpa fényével.
Ezek a békák igazi relikviák az evolúció szempontjából. Egyszerűen meg kell ünnepelnünk annak a tényét, hogy egyáltalán léteznek
– nyilatkozta Seenapuram Palaniswamy Vijayakumar, a George Washington Egyetem posztdoktori munkatársa.
Hozzátette, hogy az új felfedezésük tükrében könnyen meglehet, hogy más, a csillagos törpe békához hasonló kétéltűek is élnek az India nyugati részén található, 1600 kilométer hosszan elnyúló hegységében, amely az ország délnyugati partja mentén fekszik és elszigetelt fennsíkokból áll.
A Galápagos-szigetekhez hasonlóan ezek a fennsíkok több tízmillió évig a biológiai sokféleség paradicsomának számítottak, ahol olyan, eddig talán ismeretlen kétéltűek és hüllők élnek, amelyek máshol a világon nem.
A kutatók szerint meglehet, hogy a most felbukkant békához hasonlóan, az új fajok felfedezéséhez nem kell más, mint egyszerűen megfordítani a földön heverő leveleket.