A NASA űrszondájának felvételei szerint a Bennu aszteroida felszíne úgy néz ki, mint egy hordalékhalom. Sziklatöredékek borítják, közülük számos több mint egy méter átmérőjű.
Az is látható, hogy a Bennu részecskéket lök ki az űrbe. "Ez tudományos karrierem egyik legnagyobb meglepetése" - mondta a projektet vezető Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem kutatója.
A kutatócsoport szerint egyes részecskék megkerülik az aszteroidát, mielőtt visszatérnének a felszínére.
A sziklatöredékek megnehezítik a talajmintavételt. A szondának annyira kell megközelítenie az aszteroidát, hogy fel tudjon szippantani mintákat. Eredetileg ehhez egy olyan, 50 méter átmérőjű helyet akartak találni, melyen nincsenek akadályok. Erről a tervről azonban a kutatók a köves talaj miatt lemondtak és egy kisebb zónát kerestek.
Az összegyűjtött mintákkal egy kapszula a tervek szerint 2023-ban tér vissza a Földre.
A mélyfekete színű Bennunak több mint 150 évre van szüksége ahhoz, hogy a Föld közelébe kerüljön. Bár a becsapódási rizikó elenyésző, a NASA a legveszélyesebb jelenleg ismert aszteroidaként tartja számon a kisbolygót.
Több mint két év és több mint 650 millió megtett kilométer után az OSIRIS-REx december elején érkezett meg a kisbolygóhoz. Az egymilliárd dolláros missziótól azt remélik a NASA tudósai, hogy sikerül több információt megtudni a Naprendszer kialakulásáról.