A kiterjedt, nemzetközi kutatást az Exeter Egyetem vezette. A szakemberek összesen negyvenhét kapcsolatot találtak a genetikai kódunk és az alvás minősége, mennyisége, az alvással töltött idő és annak egyes fázisai között. A kutatók ezek között tíz, teljesen új genetikai összeköttetést tártak fel az alvás időtartamával és huszonhatot az alvás minőségével.
A Medical Research Council által finanszírozott tanulmány a brit Biobank összesen 85 670 résztvevőjének és három, további adatbázis 5 819 személyének az adatait vizsgálta, akik úgynevezett accelerometert, azaz gyorsulásmérőket viseltek.
Ezek a csuklóra szerelt, aktivitásmérő eszközök folyamatosan regisztrálják a viselője aktivitási szintjeit.
Az érintőképernyős, hordható eszközt a kutatásban résztvevők hét napig folyamatosan viselték, így azok a korábbiaknál jóval teljesebb és részletesebb alváshoz kapcsolódó adatokat szolgáltattak. Eddig a kutatók vizsgálataik során csak arra támaszkodhattak, hogy az önkéntesek pontosan feljegyezzék, majd bejelentsék az alvási szokásaikat.
A genomi régiók között felfedeztek egy PDE11A nevű gén eddig nem ismert, igen ritka változatát, amely nem csak az alvás időtartamát érintette, hanem az alvás minőségét is. A gént korábban úgy azonosították, mint a hangulati stabilitással és a szociális viselkedéssel kapcsolatos neuropszichiátriai rendellenességek kezelésének egy lehetséges gyógyszeres célpontját.
A tanulmány emellett azt az érdekes összefüggést is kimutatta, hogy bár elenyésző a különbség, de kevesebbet alszanak az azonos csípőbőséggel megáldott emberek közül azok, akiknek nagyobb a derékbősége. Ezek az emberek (akiknek az átlagos csípőbősége száz centiméter körül alakult) centiméterenként körülbelül 4 másodperccel tudtak kevesebbet aludni.
A nemzetközi kutatócsapat elvégezte a vizsgálatokat a Pennsylvaniai, Massachusettsi Általános Kórház Neurobiológia Központjában, valamint Hollandiában, Franciaországban és Svájcban. Megállapították, hogy
az alvás minőségéhez kapcsolódó genetikai területek együttesen kapcsolódnak a szerotonin (a boldogság és a jólét érzéséhez kapcsolódó neurotranszmitter) termeléséhez is.
Rámutattak, hogy a szerotonin kulcsfontosságú szerepet játszik az alvási ciklusokban, és több elmélet igazolta, hogy elősegíti a mélyebb és nyugodtabb alvást.
Tudjuk, hogy csak elegendő alvással őrizhetjük meg az egészségünket és a jólétünket, mégis viszonylag keveset tudunk a testünkben zajló, olyan mechanizmusokról, amelyek az alvás módját, az alvás minőségét, mennyiségét és időtartamát befolyásolják, és amelyek erősen összefüggnek számos olyan betegséggel, mint a cukorbetegség és az elhízás, valamint a pszichiátriai rendellenességek
– mutatott rá Dr. Andrew Wood, az Exeter Orvostudományi Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatócsoport bizonyítékokat talált arra is, hogy a nyugtalan láb szindróma is szorosan köthető a genetikai variánsokhoz, valamint a rossz alváshoz.
Ez a tanulmány azonosítja az alvási tulajdonságokat befolyásoló genetikai változatokat, és új megközelítést adva nyújt betekintést az alvás molekuláris szerepébe, amely egy napon megváltoztathatja az új kezelések irányait az alvás és az általános egészség javítása érdekében
– zárta gondolatait Dr. Samuel Jones, az Exeter Orvostudományi Egyetem kutatója.
Az alvás elengedhetetlenül fontos az egészségünk érdekében: alvás közben termelődnek a növekedési hormonok, így regenerálódnak a szövetek és vörösvérsejtek termelődnek. A rossz alvás a másnapi teljesítményt is nagymértékben rontja, és az ehhez kapcsolódó fáradtság nem csupán kedélyromboló hatású, de kísérő tüneteivel – levertség, türelmetlenség – megmérgezheti az emberi kapcsolatainkat is.