Az agykárosodás tovább folytatódik az absztinencia állapotában is

Már kis mértékben is veszélyt jelent az egészségre

Bár az alkohol agyra gyakorolt káros hatása széles körben ismert, a megfigyelt szerkezeti változások nagyon heterogének. Emellett hiányoznak a diagnosztikai markerek, hogy pontosan jellemezzék az alkohol által kiváltott agykárosodást, különösen az absztinencia kezdetén, ami kritikus időszak a magas visszaesési arány miatt. Kutatók most arra a következtetésre jutottak, hogy az alkoholfogyasztás utáni időszakban az agy ugyanúgy károsodhat, mint azelőtt.

Hat héttel később is kimutatható a károsodás

Az alicantei CSIC-UMH Neurotudományi Intézet és a németországi Mannheim-i Központi Mentális Egészségügyi Intézet legfrissebb kutatása szerint az alkoholizmus látható jelei a szeszes italokkal való felhagyás után is megfigyelhetők.

A szakemberek a mágneses rezonancia képalkotás hívták segítségül ahhoz, hogy meghatározzák, hogyan alakul az agykárosodás folyamata az absztinencia első heteiben.

Arra jutottak, hogy hat héttel azután, hogy a páciensek felhagytak az alkoholfogyasztással, még mindig változások történtek az agy fehérállományában. Ezt a kórházi rehabilitációs kezelésbe bevont kilencven önkéntessel végzett neurométeres vizsgálat is kimutatta. A kutatók friss eredményeiket a JAMA Psychiatry tudományos folyóiratban publikálták.

A kontrollcsoport megerősítette az eredményeket

Az eredményeink azért is meglepőek, mert mostanáig senki sem hitte el, hogy alkohol hiányában az agyban bekövetkezett károsodás tovább folytatódhatna

– mondta Dr. Santiago Canals, a CSIC-UMH Neurotudományi Intézetének professzora.

Már kis mértékben is veszélyt jelent az egészségre Forrás: AFP/RIA Novosti/Alexey Kudenko

A kutatásba bevont kilencven önkéntes páciens átlagos életkora negyvenhat volt, akik alkoholfogyasztási rendellenességek miatt kerültek kórházba. A betegek agyi aktivitásának teljes körű összehasonlításához a kutatók egy harminchat emberből álló kontrollcsoportot is felkértek a tesztek elvégzésére, akiknek egyáltalán nem voltak alkohollal kapcsolatos problémáik. Az ő átlagéletkoruk negyvenegy év volt. A kutatók arra is odafigyeltek, hogy a kutatásban résztvevő betegek egy része bekapcsolódjon egy detoxikáló programba és erőteljesen kontrollálják esetükben a függőséget okozó anyagok fogyasztását, ergo garantálják, hogy az önkéntesek nem fogyasztanak alkoholt.

A károk elsősorban az agy jobb féltekéjét érintették

A tanulmányban egy különleges aspektust is vizsgáltunk és márciusban egy párhuzamos kísérletet végeztünk szardíniai patkányokkal, amely lehetővé tette a normál és alkoholfüggõség közötti átmenet nyomon követését az agyban, ami az emberek esetében nem kivitelezhető

– magyarázta Dr. Silvia De Santis, a CSIC-UMH Neurotudományi Intézet kutatója, a kutatás vezetője. – Az absztinencia időszakában megfigyelt károk elsősorban az agy jobb féltekéjét és frontális területét érintik. Ez ellentétben áll azzal a hagyományos elképzeléssel, hogy a mikrostrukturális változások az alkohol elhagyását követően azonnal visszatérnek a normál értékekhez.

Az alkoholfogyasztás később is megbosszulja magát Forrás: pexels.com

Hozzátette, hogy az alkoholfogyasztással „általános változás következik be a fehér anyagban, azaz a szálak halmazában, amelyek biztosítják a kommunikációt az agy különböző részei között. A változások leginkább a kérgestestben (corpus callosum) és a fimbriában intenzívek.

Ezek fontos szerepet játszanak az emlékek kialakulásában és a döntéshozatalban.

A kutatók a jövőben megpróbálják pontosabban jellemezni a gyulladásos és degeneratív folyamatokat annak érdekében, hogy releváns képet kapjanak azokról a folyamatokról, amelyek a korai absztinencia fázisában mennek végbe az alkoholfogyasztási problémákkal küzdő emberek szervezetében.